10 érdekesség az óraátállításról

Óraátállítás, 10 érdekesség

2016. október 30-án, vasárnap hajnali 3 órakor vissza kell tekerni az órákat!

1. Kinek a fejében született meg az ötlet?

A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette, a világításra használt gyertyákkal szeretett volna spórolni. 1895-ben egy új-zélandi rovarkutató is előrukkolt az ötlettel, ő két órával tekerte volna előre és vissza az órákat. Az első komolyabb próbálkozás William Willett nevéhez fűződik (1905), javaslata szerint április négy vasárnapján 20 perces lépésekben kellett volna előretekerni, majd szeptember négy vasárnapján visszatekerni az órát. Végül a tárgyalások ellenére még ebből sem lett semmi.

Óraátállítás, 10 érdekesség

2. Az óraátállítás és a világháborúk

Az óraállítás bevezetését a háborúnak „köszönhetjük”. A nyári időszámítást elsőként Németország alkalmazta 1916. április 30-ától, a mesterséges világítás helyettesítésére (és ezzel az üzemanyag háborús célokra való megtakarítására). A rendszert átvette Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és még sok más ország is, de a világháború végén mindenhol visszaálltak a normál időszámításra.

Egy újabb háború miatt vették újra elő a módszert, a második világháború idején is spórolni kellett mindennel. Magyarországon 1954-57-ben vezették be a nyári és a téli időszámítás rendszerét, 1958 és 1979 között azonban szünetelt a használata, és csak 1980-ban vezették be újra.

Óraátállítás, 10 érdekesség

3. Mennyit lehet spórolni?

A rendszerrel éves szinten megközelítőleg 120 gigawattóra energiát lehet megspórolni, ami egy nagyváros, azaz mintegy 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.

Óraátállítás, 10 érdekesség

4. Az időátállítás eredeti oka

Az időátállítás eredeti oka az volt, hogy napfényes órák magasabb száma miatt sok energiát lehet vele megtakarítani. A természetes fény jól jön kora este a telken, az utcán, a sportpályán, a szabadtéri munkahelyeken, szívesebben sportolunk, ez jó hatással van az egészségünkre. A több fény hatására a szervezetben több D-vitamin termelődik, ami erősíti az immunrendszert. Az embereket érő több napsütés hatására jobb az emberek hangulata.

Előny (például az építőiparban), hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken. A jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.

Óraátállítás, 10 érdekesség

5. Mivel érvelnek az óraátállítás ellenzői?

Az ellenzők szerint ma már a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók, „kütyük” a több napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál. Az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása, mert alvászavarokat, ingerültséget, fáradtságot, koncentrációzavarokat okozhat. Az átállítás időszakában a közúti balesetek száma ezért megugrik. Az is kényelmetlen, hogy a MÁV jelenlegi gyakorlata szerint az őszi óraátállításkor a vonatok 1 órát vesztegelnek.

Óraátállítás, 10 érdekesség

6. A nyári időszámítás koránt sem egységes

Az időszámítás koránt sem egységes a világon, bár a nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette. Az USA-ban például Halloweenkor négyszer annyi az utakon a gyermekbalesetek száma, mint máskor, ezért november első vasárnapjáig kiterjesztették a nyári időszámítás időszakát. Az intézkedés nem volt annyira hatásos, mint lehetett volna, mivel sok gyermek megvárta a sötétedést a mókával. 2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna megszüntette az óraátállítást, 2016-ban pedig Törökország csatlakozott hozzájuk.

Óraátállítás, 10 érdekesség

7. Egyes rádióadók rosszul járnak

Egyes rádióadók rosszul járnak az óraátállítással. A középhullámú rádióállomások jelei az éjszaka folyamán messzebbre terjednek, mint nappal. Emiatt napközben több rádióadó üzemelhet egymás közelében anélkül, hogy zavarnák egymást, ezért az USA-ban több száz állomás engedélye csak a nappali időszakra szól. A nyári időszámítás miatt ezek az állomások elveszítik a számukra legjövedelmezőbb időszakot, a reggeli munkába járás idejét, amikor az autóban ülők őket hallgatták.

Óraátállítás, 10 érdekesség

8. Nyolc hónapig tartó nyári időszámítás?

Válságos időszakokban gyakran előkerült a változtatás igénye. Az 1973-as olajembargót követően az Egyesült Államok kongresszusa kiterjesztette a nyári időszámítás időtartamát 8 hónapra. Megállapították, hogy mintegy 10 000 hordó olajnak megfelelő energia takarítható meg naponta, ami összesen plusz 600 000 hordó olajnak felelt meg mindkét évben (a két hónappal hosszabb időszak miatt).

Óraátállítás, 10 érdekesség

9. Az óraátállításnak köszönhető életmentő baki

Vannak, akik az életüket köszönhetik az óraátállítás miatt káosznak. 1999 szeptemberében Ciszjordániában nyári időszámítás volt érvényben, míg Izraelben akkor álltak vissza a szokásos időzónára. Ciszjordániai terroristák időzített bombákat készítettek elő, amit Izraelben lévő társaiknak juttattak el. Ők azonban félreértették a bombákon beállított időt, így azok egy órával korábban robbantak fel, megölve három terroristát, a tervezett két busznyi áldozat helyett.

Óraátállítás, 10 érdekesség

10. Zűrzavar és káosz a nyári időszámításra való átálláskor

A zűrzavar a menetrendekben okozta a legnagyobb felfordulást. Az USA területén 1945 és 1966 között széleskörű káoszt okozott a nyári időszámítás alkalmazása a vonatok, a távolsági buszok és a műsorszórás területén, mert az egyes államok szabadon választhattak, hogy alkalmazzák-e vagy nem a nyári időszámítást, és ha igen, milyen dátumtól kezdve. Az amerikai kongresszus 1966-ban vetett véget a zűrzavarnak, amikor előírta, hogy a nyári időszámítás kezdete április utolsó vasárnapja, a vége pedig október utolsó vasárnapja.

Vélemény, hozzászólás?