3 különleges erdő a nagyvilágból: a görbe, a részeg és a táncoló

Nem minden fa nő egyenesen az ég felé.

„Táncoló erdő”, Kalinyingrád, Oroszország

A Kur-földnyelv egy 98 km hosszú, keskeny, kanyarodó, homokos turzásfélsziget, amely a Kur öblöt a Balti tengertől elválasztja. A déli részén találjuk a különleges „Táncoló erdőt”. Az itt növő fák csavarodnak, hurkot és spirált képeznek, deformálódnak. A fákat állítólag 1961-ben ültették, egy település melletti homokdűnére, hogy megkössék a homokot.

Fotó: Anna Pronenko/Panoramio

Valójában nem tudni, hogy a növények mitől ilyen furcsák, csak elméletek léteznek erre vonatkozólag. A legtudományosabbnak tűnő magyarázat szerint a fenyőilonca nevű lepke hernyója felelős a jelenségért. Eszerint a hernyó károsítja a fenyők hajtását, megeszi a fejlődő csúcsrügyeket, kisebb mértékben az oldalsó rügyeket is. A csúcsrügyek pusztulása miatt a fa csak az oldalsó rügyekből tud növekedni, így szokatlan formát ölt. A hernyók elsősorban a fiatal 5-20 éves fákat rágják.

Fotó: Nikater/Wikimedia

Fotó: www.park-kosa.ru

Fotó: www.park-kosa.ru

„Görbe erdő”, Lengyelország

Észak-nyugat Lengyelországban, Gryfino közelében találjuk azt a fura erdőt, amelyikben a kb. 400 fenyőfa többsége úgy nő, hogy egy 90 fokos görbület van a törzse alsó részében. A „Görbe Erdőként” ismert fatársulásban minden egyed ugyanúgy fest, a görbe fák egy irányba néznek, észak felé, mintha csak emberi kéz alakította volna őket.

Fotó: www.foreignersinpoland.com

Feltételezik, hogy a fákat 7-10 éves korukban hajlította el valaki. Az egyik legérdekesebb magyarázat szerint egy csapat gazda avatkozott be a fák növekedésébe, miután 1930-ban elültették őket, mégpedig azért, mert abban reménykedtek, hogy a görbe fákból bútort készíthetnek majd. Tervüket a II. világháború törte ketté.

Fotó: 7alaskan/Panoramio

Fotó: Rzuwig/Wikimedia

„Részeg erdők”, Alaszka és Kanada

A különös módon növő fákra egyszerűbb magyarázat is akad: Alaszkában, Kanadában, és az USA-ban még több helyen is találunk olyan erdőket, ahol a felengedő fagyott talaj, a földcsuszamlások, a földrengések alakítják a növényzet képét. Ezek következtében megdőlhetnek, elcsúszhatnak, kitörhetnek a fák, így jönnek létre a „részeg” fák és erdők.

Fotó: nationalgeographic.com

Az emelkedő globális felmelegedés hatására az utóbbi évtizedekben több helyen felengedett a fagyott talaj, ami süllyedést, megdőlést okozott a fák gyökérzetében.

Fotó: bogology.org

Fotó: Tingjun Zhang

Forrás: www.amusingplanet.com