5 festői magyar törpefalu, amelyet mindenkinek látnia kell!

A ‘mindenkinek látnia kell’ sajnos ezeknek a falvaknak az esetében azzal folytatódik, hogy ‘mielőtt túl késő lesz’.

A törpefalvakban az állandó lakosok száma nem haladja meg a 200 főt. Ezek a kistelepülések sokszor zsákfaluk, tömegközlekedéssel csak körülményesen megközelíthetőek. Nemhogy iskolájuk, de postahivataluk és boltjuk sincsen. Lakosságuk elöregedő, a fiatalok elköltöznek, munkalehetőség csak ritkán akad. Megmaradásukra az idegenforgalom, a turizmus fejlesztése adhat lehetőséget.

Most 5 gyöngyszemet mutatunk, személyes kedvenceinket!

1. Megyer

A Marcal bal partján fekvő Megyer 20 házával hazánk egyik legkisebb önálló települése. A falut először 1332-ben említik meg az oklevelek, ekkor a debrentei vár tartozéka, a Himfi-család birtokában. A múlt századi dokumentumok három kocsmájáról is beszámolnak, amelyeket gyakran kerestek fel a betyárok, akik a falu juhászaival tartottak kapcsolatot. Megyer néhány éve jópofa ötlettel rukkolt elő, az egész falu kiadó, bérelhető lett! Hazánk egyik legbájosabb törpefalva ezzel a szokatlan hirdetéssel próbálja felhívni magára a figyelmet. A bérleti díjban benne van pár birka, egy buszmegálló is, sőt alpolgármesterként még az utcákat is átnevezhetjük, amíg mienk a település.

Megyer
nepszava.hu

2. Háromhuta

A Zemplénben megbúvó gyönyörű kis település mindmáig megőrizte 100 évvel ezelőtti jellegét, itt még ma is lakottak az eredeti népi építészeti stílusban épült parasztházak, fellelhetők a hegyvidéki gazdálkodás nyomai. A falut körülölelő hatalmas erdőségnek köszönhetően a hegyek között valóban a természet közelében érezheti magát az ide látogató. Háromhuta, pontosabban a három Huta: Óhuta, Középhuta és Újhuta lengyel, illetve tót származású őslakói büszkék arra, hogy szülőfalujukat II. Rákóczi Ferenc alapította. A fejedelem a regéci uradalomhoz tartozó Óhutára Dél-Lengyelországból hívott üvegfúváshoz értő szakembereket. Az üveggyártás sajnos 1916-ban megszűnt, azt követően a falu lakói fakitermelésből, fafaragásból és egyéni gazdálkodásból éltek, még a XX. század 80-as éveiben is.

Háromhuta

Háromhuta
haromhuta.hu

3. Tornabarakony

Az egykori Torna vármegyei település a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén,  a Barakonyi-patak völgyében fekszik. A település a Barakonyi család birtoka volt egészen a 17. századig. 1720 után az elnéptelenedett falut ruszin görög katolikus jobbágyokkal népesítették újra. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van, többségük görög katolikus. Figyelemre méltó a falu XIX. században épült görög katolikus temploma, az útszéli keresztek a “pléhkrisztusokkal” és a Cserehátra jellemző szép népi lakóházak. Virágkülönlegesség a Barakonyi-patak völgyében nyíló kockás liliom.

Tornabarakony
en.wikipedia.org

4. Libickozma

Ez a törpefalu Belső-Somogyban található, Lybycz és Kozma egyesüléséből jött létre. Mindkét falu létezett már a 14. században. A terület homokos talaja nem kedvezett a földművelésnek, a határban eredő Koroknai-vízfolyás és az Aranyos-patak azonban alkalmas volt malmok működtetésére, melyeket bukógáttal felgyorsított víz hajtott. A molnárairól elhíresült község lakosait ezért „bukógátiaknak” hívták egykor, s hívják elvétve még ma is.

A 18-19. században erdőségei miatt a környék betyárok kedvelt búvóhelyéül szolgált. A rengetegben álló csárda horvát gazdája, Pirók Márton (Marcin) maga is üzletelt a betyárokkal: mint mondják, még Sobri Jóskával is. Az 1930-as évekre a falu népessége – a hozzátartozó kisebb falvakkal és tanyákkal együtt– elérte maximumát, az 1055 főt. A lakosok létszámának jelentős növekedését az is elősegítette, hogy 1920-ban gyülekezetplántáló baptisták költöztek be. A betelepülők földeket vettek, házakat, majd kápolnát építettek. A bemerítéseket a közeli Aranyos-patakban végezték. Jelenleg a falusi turizmust fejlesztik, halastó és erdei panzió várja a nyugodt környezetben pihenni vágyókat. A településnek természeti környezete is gazdag, a körülötte lévő erdőségben nagy tömegben fordul elő az erdei ciklámen és számottevő a (védett) vidra állománya is.

Libickozma
panoramio.com

5. Velemér

Nyugat-Magyarország egyik eldugott szegletében, Hetés tájegység dombjai között találjuk Velemért. A településen átfolyó kis patakocskát korábban Velemér-pataknak nevezték, a mai térképeken Szentgyörgyvölgyi-patak néven találjuk. Velemér ókori, középkori történelme összefonódik a gyepűk és a Szentháromság-templom történetével. 1910-ben még 438 lakost és nagy gazdaságot jegyző település jó anyagokból, kitűnő ízléssel épített téglaházai ma is e kort idézik. Velemér jelentős műemléke a Papréten emelkedő, a Szentháromság tiszteletére szentelt egyhajós, nyugati tornyos (azaz keletelt) katolikus templom. A templom építésének pontos évszámát nem lehet tudni, a stílus alapján az 1200-as évek végére teszik. Freskóit Aquila János festette 1378-ban.

A meglehetősen hosszú falu házainak, csűrjeinek többsége megőrizte a helyi építészeti sajátosságokat. A régebbi épületek még boronafalúak (fagerendákból épültek), az újabbak már téglából vannak. Az egyedülálló Sindümúzeum az Őrség néprajzi értékeit mutatja be, különös tekintettek a jeleket hordozó alkotásokra (a sindü népi motívummal díszített tetőcserepet jelent).

Velemér
Velemér
velemer.hu