A szobanövényekkel történő interakció nem csak nekik, de nekünk is határozottan jó

Beszélj hozzá és kisimulsz!

Nem először halljuk már azt a vélekedést, hogy a növényekhez beszélni jó dolog – jót tesz a zöldeknek. De mi van, ha az egész épp fordítva működik, azaz nekünk lesz jobb, ha beszélgetünk a növényekkel? Mi van, ha az emberek profitának ezekből a kis csevegésekből?

Az emberek élettere kintről befelé toldott: az időnk 85 %-át a négy fal között töltjük.

A technológia pedig lehetővé teszi, hogy a tejes életünket bezárva éljük, hiszen tudunk tanulni, kapcsolatokat ápolni, dolgozni, bevásárolni is anélkül, hogy akár egy lépést tennénk kinn, az utcán a városokban vagy akár a természetben. A hangsúly a fákról, rétekről a szobanövényekre tolódott: egyre inkább ők felelnek az oxigénért, az egészségünkért, jólétünkért.

Ez persze nem egészséges, ismertek azok a betegségek, problémák, amiket az életmódunk okoz: a különböző függőségek, a technostressz, a kiégés, az sms-nyak… és így tovább.

Nem véletlen, hogy rengeteg tanulmány foglalkozik a természetben, növények közt, zöldben töltött idő jótékony hatásával. Mivel a legtöbbet a beltéri, szobanövények közt vagyunk, így a vizsgálatok egy része az irodában, munkahelyen, lakásban tartott növényekre fókuszál, arra, hogy miként csökkentik a pszichológiai stresszt, hogyan javítják a hangulatunkat és a mentális egészségünket.

Egy kutatócsoport elhatározta, hogy a szobanövények modern emberre gyakorolt fiziológiai előnyeit vizsgálja, fókuszálva az interakció következtében történő szív- és érrendszeri változásokra. Emellett az autonóm idegrendszerre gyakorolt hatásokat is mérték.

A tanulmányban természetesen a módszerekről is olvashatunk, de a lényege az volt, hogy az emberek fele átültetett egy szobanövényt, míg a másik fele számítógépes feladatokat kapott, másnap pedig felcserélődtek a tevékenységek.

Vérnyomás, és pulzusszám adatokat a tevékenység előtt, közben és után is gyűjtöttek. A résztvevők mind 25 év körüliek voltak, 24 férfi. A résztvevők saját magukat értékelő tesztet is kitöltöttek előtte, közben és utána is.

Nem meglepő talán, hogy a növények átültetése után az alanyok elégedettnek, kisimultnak és természetesnek jellemezték az állapotukat. A számítógépes feladatok után viszont kellemetlenül, mesterségesen és megzavartan érezték magukat.

És valóban, jelentős különbség volt a két állapot között, noha előtte mindkét esetben nagyjából hasonlóan, semlegesen érezték magukat. Talán nem váratlan, hogy az élettani változások is jelentősek voltak. A szimpatikus aktivitást elnyomta a növényekkel való foglalatoskodás – ez gyakran növekszik, ha stressznek vagyunk kitéve. A vérnyomás pedig csökkent a stresszoldó tevékenység közben.

Az eredmények azt mutatják, hogy a szobanövényekkel történő interakció csökkentheti az szellemi munkával járó élettani stresszt, és kellemes, megnyugtató, lazító érzésekkel tölt el minket.

Forrás: www.treehugger.com