A begyűjtése nem éppen gyerekjáték.

A világ legnagyobb méhe, a himalájai óriásméh (Apis dorsata laboriosa) termeli a világ legkülönlegesebb mézét, az „őrült mézet”. Ez a pirosas, édes massza, pszichotróp tulajdonságokkal bír, hatása a marihuánáéhoz hasonlítható.

Fotó: L. Shyamal/Wikimedia Commons

Még sosem hallottál erről a csemegéről? Talán azért, mert különlegesen nehéz a mézet begyűjteni, igazi extrém kihívás. Ha a méhek nem szúrnak meg (szinte minden védőruhán átdöfnek), akkor majd a hatalmas sziklák fognak, amelyekre a rovarok a félhold alakú kaptáraikat készítik. A mézgyűjtők testi épségüket veszélyeztetve másznak fel imbolygó bambusz létráikon, több tíz méter magasságba, hogy hozzájussanak a finomsághoz.

Azonban ez a módszer, amelyet a kelet-nepáli kulungok fejlesztettek tökélyre, hamarosan eltűnhet. Amikor az idős Mauli Dhan, akit az utolsó mézgyűjtőként ismernek, visszavonul, vele együtt a tudás is távozik.

Az „őrült méz” ára egyébként az egekbe is szökhet, alig fél kilóért 15-20 ezer forintnyi összeget is kérhetnek. Ezek persze a fekete piaci árak, ne keressük a helyi kisboltban a terméket. Még ilyen áron is alig érni meg begyűjteni a finomságot, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy mennyi idő elsajátítani a gyűjtés csínját-bínját.

A különleges méz a hallucinogén tulajdonságait azokban a virágokban található toxinokból nyeri, amelyekre ezek a méhek járnak tavasszal. Két-három teáskanálnyi az ajánlatos adag, ami a füvezéshez hasonló érzetet váltja ki. Ennél nagyobb mennyiségben fogyasztva az élmény sokkal intenzívebbé válik, ami a járatlanoknak nem lesz éppen kellemes.

A fogyasztás után először úgy érezzük, hogy ürítenünk kell (széklet, vizelet vagy épp hányás formájában), majd a fény és a sötétség játszik velünk. „Látsz, majd nem látsz – magyarázza Jangi Kulung, egy helyi mézkereskedő. – A fejedben egy hang lüktet—jam jam jam—mintha egy méhkast hallanál. Nem tudsz mozogni, de teljesen tudatodnál vagy. Ez a bénulás nagyjából egy napig is tarthat.”

A túladagolás a pletykák szerint akár halálos is lehet, emiatt egyre nehezebb értékesíteni a mézet. Hamarosan, amikor az utolsó méhgyűjtő visszatér az utolsó útjáról, a különleges étel beszerzése más utakat fog találni. Csak reménykedni tudunk abban, hogy a begyűjtés olyan formában történik, ami biztonságos a méhek, a gyűjtők és a fogyasztók szempontjából is.

Forrás: www.mnn.com