Az erdő mindenkié! Vajon kedvezőtlenül fog módosulni az erdőtörvényünk?

Háborog a szakma, tárgyalja a parlament.

2017. április 3-án indult a Parlamentben az erdőtörvény módosításának általános vitája. A hosszú előkészítés ellenére a három legnagyobb civil természetvédelmi szervezet, a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint a jelenlegi tervezet erdeink védelmi és közjóléti funkcióiban visszalépést fog előidézni.

A szervezetek fő gondja a módosítással az, hogy a jelenlegi tervezetben a lazító jellegű módosítások az erdők intenzívebb gazdasági hasznosítását tennék lehetővé, ugyanakkor a védelmi és közjóléti funkciók terén visszalépés várható.

Pedig tudjuk, hogy az erdő hazánk egyik legfontosabb természeti kincse, amely sokrétű szolgáltatásain keresztül alapvető módon meghatározza az életminőségünket. Kiemelt szerepe az életünkben a faanyag és egyéb erdei termékek mellett azon alapul, hogy létfontosságú szolgáltatásokat nyújtanak – a tiszta ivóvíz, talaj, levegő, kedvező mikroklíma biztosításától az egészségünk megőrzése érdekében szinte helyettesíthetetlen szabadidős lehetőségekig. Magyarország csodálatos erdőkkel rendelkezik, az Alpokaljától a Zemplénig. Elképzelhetetlen lenne a fővárosunk környéke is a Budai hegység kirándulóhelyei nélkül.

Az erdőtörvény legfontosabb szerepe, hogy az erdőgazdálkodást megfelelő keretek között tartsa, illetve biztosítsa az erdők védelmét a különféle veszélyeztetésekkel szemben, mint az inváziós növény és állatfajok térhódítása, vagy az éghajlatváltozás. A jelenleg hatályos, 2009-es erdőtörvény egy jól felépített koncepció mentén számos előrelépést mutatott fel, például a természetességi kategóriák bevezetése, vagy a folyamatos erdőborítás melletti „örökerdő” gazdálkodást lehetővé tévő nem-vágásos üzemmódok létrehozása révén.

A most aggódva figyelő szakértők szerint a módosítás elsősorban arra irányul, hogy az erdők gazdasági célú hasznosítása kevésbé szigorú körülmények között történhessen. Mindezek középtávon szétszabdalt erdőtömböket, felújítatlan erdőterületeket, degradált állományokat eredményezhetnek. A kultúrerdők és faültetvények vágáskora megszűnne, az idegenhonos invazív fafajú telepítéseket az őshonos fafajú erdőktől távol tartó védőzóna pedig a felére csökkenne a tervezet szerint.

Hangsúlyozzák, hogy az állami tulajdonban lévő erdők valamennyi magyar állampolgár tulajdonát képezik, ezért elsődlegesen a társadalom széles rétegeinek igényeit: az egészséges környezetet, a biológiai sokféleség megőrzését, az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartását kell szolgálniuk, nem pedig egyéb érdekeket szolgálniuk!

További információ a heves vitákat kiváltó ügyről: www.mme.hu

Vélemény, hozzászólás?