Hiába telt el 30 év a katasztrófa óta.
Több, mint 30 éve, 1986-ban történt a csernobili atomkatasztrófa, amelynek során hatalmas tömegben került radioaktív anyag a légkörbe, eljutva Oroszország nagy részére és Európa számos területére.
Manapság a Norvégia középső területein élő számi rénszarvastenyésztők még mindig viselik a következményeket, az állatok ugyanis szennyezett zuzmókkal és gombákkal táplálkoznak.
Egy nemrég megjelent riportban arról esett szó (Radio Free Europe/Radio Liberty), hogy a rénszarvasok radioaktivitása miként hat a lakosságra. „A rénszarvashús a skandináv konyha fontos alapanyaga. Egyetlen állatból származó húst több, mint 100 000 Ft körüli összegért tudja a tenyésztő értékesíteni. De csak akkor, ha a rénszarvas nem „túl radioaktív” a fogyasztáshoz.”
Noha a norvég hatóságok viszonylag magas szennyezettségi határértéket próbálnak meghatározni (az európai határérték ötszörösét engedélyezik!), vannak olyan évek (legutóbb a 2014-es is ilyen volt), amikor a vágásra szánt állatokat vissza kellett engedni a vadonba, mert annyira radioaktívnak bizonyultak.
Számi rénszarvastenyésztők terelik össze az állatokat a Norvégia középső részén található Snasa nevű település közelében.
A számik vagy lappok bennszülöttek, akik Skandinávia és az északi sarkvidék egyes területein élnek, szétszórva. Tradicionálisan rénszarvastartással foglalkoznak.
1986-ban, amikor a radioaktív felhő elvonult Norvégia felett, nagy havazás és eső kísérte, amelyből radioaktív cézium hullott alá.
A rénszarvasok zuzmókkal, gombákkal, mohákkal táplálkoznak. Ezek a táplálékok megkötik és megőrzik a radioaktív szennyeződéseket.
Amikor a Radio Free Europe/Radio Liberty fotósorozatot készített, éppen egy tesztelés zajlott a Snasa környéki csordában.
Az elmúlt 30 évben a Norvégiára hullott radioaktív szennyeződés nagy része elérte felezőidejét, de ettől függetlenül az erdei tápláléktól még sokáig szennyeződhetnek az állatok.
Forrás, fotók: Amos Chapple/Radio Free Europe/Radio Liberty
