Drónok a szántón – technológia a mezőgazdaságban

Természetesnek tekintjük, hogy egyszerűen besétálunk a boltba és veszünk egy kiló lisztet.

Viszonylag ritkán gondolkozunk el azon, vajon milyen folyamatok zajlanak le, míg az élelem eljut a polcra. Vajon milyen hatása van a technológia fejlődésének a mezőgazdaságra? Mitől tud ez az ágazat versenyképessé válni, illetve versenyképes maradni? Mit jelent az optimális üzemméret és milyen hasznok származhatnak belőle?

A gépek támadása

Leginkább talán a történelem óráról rémlik, hogy 200 évvel ezelőtt még a mezőgazdaság számított az ország húzóágazatának, a lakosság 90%-a foglalkozott élelemtermeléssel. Az ipari forradalom azonban megváltoztatta ezt és többségünknél ma már nem a mindennapok része a tyúkok etetése vagy a metszés.

Forrás: Invested Development

Mindez annak köszönhető, hogy a gépek fejlődése borzasztóan nagy hatékonyságjavulást eredményezett a növénytermesztésben és állattenyésztésben. Rengeteg emberi erőforrás szabadult fel más ágazatok számára. Bár nehéz elképzelni, és itthon nem is ez a trend uralkodik, de a mezőgazdaságra ma is nagy hatással van a technológia fejlődése. Ebben az ágazatban is azok a gazdaságok tudnak versenyképesek maradni, amelyek gyorsan tudják adaptálni a legfrissebb kutatási és fejlesztési eredményeket.

Nagy gabonatáblák esetében olcsóbbá és hatékonyabbá tehető a termőföldek trágyázása, öntözése és permetezése, ha műholdas felvételek alapján célzottan kezelik a területeket. Ezen kívül a termésbecslés is gyakran műholdképek kiértékelése alapján készül. Nyugatabbra fekvő országokban a jelenkor minden új vívmányát próbálják beépíteni. Különböző távvezérlési eszközöktől, az önműködő gépeken és a drónokon át, a big data elemzésekig sok minden hozzájárulhat egy mezőgazdász sikeréhez.

Gyümölcsöző együttműködés

Legtöbb esetben a termőföldekkel, gyümölcsösökkel vagy állatokkal foglalkozó gazdák kisebb gazdaságokat vezetnek, így önállóan nem tudják megfizetni szakértők vagy kutatók munkáját. Mivel hasznuk nagy részét elvinné egy ilyen befektetés. Annak érdekében, hogy az egy gazdára jutó költségek csökkenjenek, érdemes a gazdáknak összefogni és közösen finanszírozni kutatásokat, melyek eredményét mindegyikük hasznosítani tudja.

Fontos tudni, hogy egy mezőgazdasági kutatás, például egy almafa számára szükséges tápanyagok feltérképezése kísérletsorozatok hadát igényli. Ugyanakkor, ha Zalában sikerült megtalálni, hogy milyen szerekre és tápanyagokra van szükség a legszebb jonatán alma termesztéséhez, még mindig nem tudhatjuk biztosan, hogy ezek az eljárások sikeresek lesznek Nógrádban is. Az éghajlati körülmények és a talajtípus különbözőségei miatt kénytelenek vagyunk újabb kísérleteket végezni ott is, annak érdekében, hogy biztosan jó eredményre jussunk.

Azaz ahhoz, hogy a gazdák összefogással spórolni tudjanak a kutatási költségeken nemcsak az szükséges, hogy meglegyen bennük a hajlandóság az együttműködésre, hanem az is, hogy a hasonló növények termesztésével egymáshoz közeli területeken foglalkozzanak. Ezáltal képesek lehetnek közelebb kerülni az optimális üzemmérethez, melynek eredménye, hogy a hosszútávú költségeik csökkennek és ezáltal gazdaságosabban tudnak termelni. Ebben az esetben üzemméret alatt nem (feltétlen) egy valódi üzem méretét értjük, hanem a termelés/termesztés nagyságát/volumenét.

A termelésnek vannak állandó költségei, melyeket mindenképp ki kell fizetni, nem számít, hogy 1 terméket állítunk elő vagy 100-at. Például ha kihívunk egy szakembert, hogy mutassa meg hogy kell a barackfát szakszerűen metszeni, ugyanannyiba kerül a szakember munkadíja, ha a megszerzett tudást utána egyetlen fa megmetszéséhez használjuk fel, mintha 100-hoz.

Az optimális üzemméret elérése nemcsak a kutatások, de a feldolgozás és a marketing költségeit is csökkentheti. Hiszen, ha egy területen sok alma-, körte- és baracktermesztő van, már érdemes lehet egy gyümölcsfeldolgozó üzemnek a közelbe települnie, így csökken a gyümölcsök szállítási költsége. Ezzel szemben, ha az országban szétszórva találhatók a termesztők, a tárolási és a szállítási költségek miatt várhatóan alacsonyabb lesz a gazdák haszna. Marketing szempontjából pedig könnyebbség, ha a gazdák közösen építenek márkanevet, mint ahogy tették azt a tokaji borászok vagy a makói hagymakertészek. Optimális üzemméret mellett a rendszerek kialakítása sokkal gazdaságosabb tud lenni. Nem kell 100 kicsi hűtőt üzemeltetni, elég egy nagyot, gépek közös bérlésével csökkenthető a szüretelés fajlagos költsége és még sok további költség is az együttműködés mértékétől függően.

Az tehát, ha néhány gyümölcs termesztése egyazon területre összpontosul, csökkenti a feldolgozás és értékesítés költségeit.

Mindemellett lehetővé teszi a gyümölcsök termesztésével kapcsolatos tapasztalat és tudás felhalmozódását. Egy szó, mint száz, ahhoz hogy a gazdák élni tudjanak a legújabb technológia adta lehetőségekkel, érdemes együttműködniük versenytársaikkal, hogy elérhessék az optimális üzemméretet és ezáltal a lehető leghatékonyabban tudjanak termelni.

Forrás: KÖZÉRT

Vélemény, hozzászólás?