Egy különleges páros: a hattyúnövény és a királylepke

hattyunoveny-kiralylepke-cim

Az esküvőkön röpködő álomszép pillangók valójában mérgezőek.

A Gomphocarpus physocarpus, magyarul talán ballonnövény, hattyúnövény,  pamutgolyó bokor, püspökgolyó lehetne. A selyemkórófélék közé tartozó, különleges növény nevét a nagy, hólyagszerű, magokkal teli terméséről, illetve hattyú alakú magjairól kapta.

A növény délkelet Afrikában őshonos, de mára a világ számos részén elterjedt. Gyakran ültetik dísznövényként. Évelő, akár 2 m magasra is megnő, kicsi virágai fehérek. Mérsékelten szereti a nedvességet, homokos, jó víz-áteresztőképességű talajt és napos helyet kedvel.

hattyunoveny

A növény igazi különlegessége azonban nem díszítő értéke, sokan azért veszik, mert a királylepkékben szeretnének gyönyörködni. A hattyúnövény ugyanis táplálékot jelent ezeknek a pompás lepkéknek, amik kizárólag a selyemkóróféléken élnek. Oda rakják a petéiket, ott rágnak a hernyók, ott bábozódnak be, majd kb. 2 hét elteltével onnan repülnek ki a meseszép lepkék.

kiralylepke

A királylepkék legismertebbike a pompás királylepke. Év közben a Nagy-tavaktól északra, illetve délre él, a telet viszont Mexikó Michoacán államában tölti. A becslések szerint minden ősszel, illetve tavasszal körülbelül kétszázmillió lepke indul 3 500–5 000 km-es útjára, amin több generációval korábbi elődei repültek legutóbb, mivel a lepkék életciklusa mindössze néhány hónap. Az 1975-ben fölfedezett telelőhelyet Mexikó 1986-ban természetvédelmi területté nyilvánították, 2008-ban pedig a világörökség része lett.

A vándorló példányokat a nagy szelek olykor Nyugat-Európa partjaira is elsodorják, ott azonban nem nő selyemkóró, így a lepke nem tud megtelepedni – a Kanári-szigeteken viszont már tenyészik. Előfordul Délkelet-Ázsiában,  Ausztráliában és Új-Zélandon is.

kiralylepke2

A pompás királylepke védett állat, de egyes biológusok tenyésztik és forgalmazzák. Főleg esküvőkre vásárolnak belőlük, hogy ott tömegesen szabadon engedjék őket, színpompássá téve ezzel a rendezvényt. A gyönyörű lepke mérgező, hiszen a fogyasztott selyemkóró is mérgező nedvet tartalmaz. Ennek hatására egyébként a ragadozók, például a madarak békén hagyják a hernyókat és lepkéket, mert a mérgező anyagtól meglehetősen rossz ízűek és kellemetlen szagúak.

Vélemény, hozzászólás?