Elfelejtett népi mesterségeink

Népi mesterségek

Avagy mit csinált a bognár, és mivel foglalatoskodott a drótostót?

Valamikor elképzelhetetlen volt egy falu, egy város, a világ élete nélkülük. Valamikor mindenki tudta, ki készíti a ruhákat, kihez kell menni hordóért, kihez forduljunk, ha kilukad a lábos. Ma, amikor már mindent a boltban veszünk meg és az emberi munkát a gépek váltják ki, talán már csak az idősebbek tudják, hogy kit rejtenek az alábbi mesterségek.

Népi mesterségek

A bodnárok – más kifejezéssel kádárok vagy pintérek – fából készített használati tárgyakat, főként az úgynevezett ,,faedényeket” előállító mesteremberek voltak. Bodnárok készítettek többek között vödröket, köpülőket, puttonyokat, hordókat, kádakat és a vékát.

Népi mesterségek

A bognár szekérgyártó, kerekes vagy kerekek készítésével foglalkozó kisipari kézműves.

Népi mesterségek

A  csizmadia a csizmák elkészítésével és javításával foglalkozó kézműves szakember volt.

Népi mesterségek

A drótos vagy drótostót törött cserépedények és lyukas fémedények javításával foglalkozó vándoriparos volt (gyakran szlovákok végezték ezt a munkát, ezért hívták őket drótostótoknak).

Népi mesterségek

A gelencsérnek (szláv), gerencsérnek vagy gölöncsérnek is nevezett szakember a fazekas volt, aki agyagedényeket készített.

Népi mesterségek

A kékfestő végezte a kékfestést, ami pedig egy textíliákon alkalmazott színmintázási technológia, nevét onnan kapta, hogy a minta eredeti formájában jellegzetesen kék alapon fehér színben jelenik meg.

Pákásznak nevezték azokat a lápvidék környékén élő embereket, akik kimondottan a rétből, mocsárvidékből éltek, tehát földet nem műveltek, hanem abból éltek, amit a lápvidék készen adott, begyűjtötték a természet adta kincseket, komplex halász-vadász-növénygyűjtő mesterség volt ez.

A szűcs ruházkodásra alkalmas szőrös bőrök szabásával, varrásával és kikészítésével foglalkozó mesterség.

Népi mesterségek

A takács hagyományos népi mesterség, vászonkészítő szövőmester.

Népi mesterségek

A tímár a bőrt, nyersbőrt kikészítő, illetve egyszerűbb lábbeliket varró mesterember régies neve.

A varga a bőr kikészítésével és egyszerűbb lábbelik készítésével foglalkozó kisiparos mesterember.

A vincellér régebben a szőlők kezelésével és megőrzésével, illetve nagyobb szőlőknél az azokban előforduló munkák felügyelésével megbízott személy volt.

Népi mesterségek

A borbély nem csak hajat vágott, borotvált és a szakáll fazonigazítását végezte, de régen kisebb műtéteket (például sebek összevarrása) és fogászati beavatkozásokat (főleg foghúzás) is vállalt.

A gubacsapó a guba (gyapjú, kabátféle felső) anyagát és magát a ruhadarabot is készítő mesterember volt.

A kolompáros üstfoltozó, rézműves volt, aki üstöket, tepsiket, mérőedényeket készített és foltozott.

Népi mesterségek

A csiszár fegyverek, főként kard élesítésével, csiszolásával foglalkozott.

A lócsiszárok feladata volt a lovak eladás előtti szebbé tétele, ami akár ún. lófestéssel is járt, azaz az esztétikai hibák elrejtésével.

A tőzsér a marhakereskedőt rejti.

Vélemény, hozzászólás?