Érik a házi berkenye, akinek tudomása van fáról, ne tartsa magában!

Védett és ritka.

2001 óta védett a házi berkenye, amely ritka növényünk. 2013-ban az Év fájának is választották, mégis: a legtöbbünk számára ismeretlen.

Termése körte, ritkábban alma alakú. Mérete igen eltérő, 12–30 milliméter hosszú, 10–30 milliméter széles, de mérete és alakja is különbözhet évjáratonként. Színe változatos, lehet sárga, sárgáspiros, barnássárga, barnászöld vagy az egyik oldalán piros, a másikon sárga, sárgásbarna. Héja vékony, rajta gyakran számos világos paraszemölccsel.

Fotó: Vidéki Róbert/www.eletestudomany.hu

Hívják süvöltinkörtének is, de leggyakrabban fojtóskának – mivel lehullva fojtós ízt ad a szájban.

A látványosan beszíneződött, kifejlett, de még meg nem puhult gyümölcs a benne lévő kősejtek miatt étkezési szempontból élvezhetetlen, amiért elsősorban a termésben lévő csersavak felelősek. Ám a szedést követően utóérik, egy-két hét alatt megbarnul, és puhává, ízletessé válik. Valamikor szalma közé téve érlelték.

1945 előtt még a piacokon is rá lehetett bukkanni, elsősorban sváb asszonyok kínálták.

Valamikor a pálinkája is nagyon híres volt. A háború után azonban ez a macerás, „nem divatos gyümölcs” a kivesző fajok listájára került. 2001-ben miniszteri rendeletben védetté nyilvánították a házi berkenyét, de csak az utóbbi években figyeltek fel rá a hagyományőrző hegyközségi körök, alapítványok és nemzeti parkok. Több helyen elkezdődött a fa leltárba vétele, az állományok feltérképezése.

Hazánkban ritka, őshonossága is vitatott.

A becslések szerint akár 400-500 évig is élhet, mégis, napjainkra jobbára a Balaton-felvidéken maradtak fenn a házi berkenyék. Ott is a kissé konzervatívabb, a régi hagyományaikhoz erősebben ragaszkodó svábok által művelt szőlőhegyen. Az Őrségből 14 fát ismernek, ebből 10 Magyarszombatfa határában található. Magyarországon elsősorban a középhegységek melegebb, déli erdős oldalain él, valamint az ugyanitt fekvő szőlőhegyek és régi gyümölcsösök területén. Melegigényes, nem bírja az erős fagyokat.

Fotó: Tímár Gábor/www.eletestudomany.hu

Érdekesség, hogy a csehországi Tvarožna Lhota községben óriási kultusza van, minden év tavaszán rendeznek pálinkaünnepet, amelynek alapja csakis házi berkenye. Ebben a faluban rengeteg idős házi berkenyét gondoznak az itt lakó gazdák, és mindenki a maga fájának terméséből főzet saját italt. A morvák olyannyira büszkék helyi specialitásukra, hogy kis múzeumot is kialakítottak Tvarožna Lhotán a házi berkenyének, amely e tekintetben egyetlen Európában.

Fája ez egyik legkeményebb, és ennek megfelelően legdrágább faanyag, „csontfának” is nevezik.

A Balaton-felvidék vízimalmainak kerekeihez is használták rendkívül kemény fáját, elsősorban a 3–4 centiméter vastag faszegek és ékek kialakításához, jó példa erre az örvényesi vízimalom.

A házi berkenye csemetéit ma igen ritkán ültetik parkokban, közterületeken. Holott a sudár növésű fiatal fák, akárcsak később a terebélyes koronát nevelő idős példányok, egyedülálló megjelenésűek. Igaz, hogy lassan növő fa, de a színes terméssel megrakott ágak, az őszi aranysárga lombozat különleges élményt nyújt. A májusban virágzó fa bódító illatú virágainak megporzását elsősorban rovarok végzik. Jó termőhelyen és szabad állásban 10–15 éves korban már virágzik, de hazánkban inkább 15–22 évesen hozza első termését.

Fotó: Tanner Tibor/www.orseginemzetipark.hu

Az Őrségi Nemzeti Park munkatársai most azt kérik, hogy jelezzük feléjük, ha van tudomásunk házi berkenye fáról: www.orseginemzetipark.hu

Forrás: www.eletestudomany.hu