Halloween, Mindenszentek, Halottak Napja: gyorstalpaló kisokos

halloween_mindenszentek_halottak_napja

Lássuk, mikor mit is ünnepelünk!

Óriási a zűrzavar a fejekben, hogy mit is ünnepelünk a következő napokban. Több hagyomány keveredik, tehát először a dátumokat kell tisztába tennünk:

  • október 31-én éjjel van Halloween,
  • november 1-jén Mindenszentek,
  • november 2-án pedig a Halottak Napja.

Amerika-majmolás a tökös Halloween?

A Halloweenről sokaknak Amerika jut eszükbe, pedig ez valójában egy ősi kelta ünnep, sőt szakértők szerint az egyik legrégibb ünnep, amelynek mai formája több kultúra hagyományainak keveredésével alakult ki.

Halloween, Mindenszentek, Halottak napja

Eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget jelentős részét. A kelta hagyományok közt szerepelt a Samhain, amit a kelta napisten tiszteletére rendeztek. A kelta újév ugyanis november 1-jére esett és előtte lévő este köszönték meg a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette. Állatbőröket vettek magukra és Samhain tiszteletére háromnapos ünnepet tartottak.

Úgy hitték, hogy ezen az éjszakán az elmúlt évben elhunytak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjelen vándorolnak a holtak birodalmába. Ezért ijesztő jelmezekbe bújtak, és rémisztő töklámpásokat faragtak. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Ez a nap jelentette a sötétség kezdetét, mert a kelták azt hitték, hogy a napisten Samhain a halál és a sötétség istenének fogságába került.

Amikor a rómaiak elfoglalták a kelta területeket, ők is megtartották a saját szokásaikat. Két rokon római ünnep – a holtak emléknapja, a feralia és a gyümölcsterméshez fűződő Pomona – is elvegyült a Halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez a kelta ünnep már komoly mediterrán elemeket tartalmaz.

A modern korban a Halloween leginkább az angolszász országokban maradt fenn; az észak-amerikai kontinensen a kivándorló skótok és írek honosították meg. Az angolszász országokban világító töklámpásokat láthatunk minden háznál, félelmetes jelmezekbe bújva buliznak, a gyerekek pedig édességgyűjtő körútra indulnak.

Halloween, Mindenszentek, Halottak napja

Mindenszentek

A Mindenszentek ünnepe keresztény ünnep; a római katolikus egyház hagyományosan november első napján ünnepli, a keleti és ortodox felekezetek viszont más napokon tartják. A protestáns egyházakban katolikus hatásra részben elterjedt, de nem hivatalos ünnep.

Mindenszentek az összes üdvözült lélek ünnepe, és ezen a napon emlékeznek meg azokról a szentekről is, akiknek nincs külön emléknapjuk a kalendáriumi év folyamán. III. Gergely pápa a VIII. században indította útjára ezt az ünnepet, ügyelve arra, hogy lehetőség szerint a pogány ünnepekhez igazítsa a keresztény szokásokat, azok betiltása helyett. Ennek köszönhetően III. Gergely a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját november 1-jére helyezte át, amely így részben összemosódott a kelta újév (Samhain ünnep), valamint a római hódításoknak köszönhető Feralia (a holtak emléknapja) és Pomona (gyümölcstermésért felelős númennek a napja) ünnepekkel is.

Halloween, Mindenszentek, Halottak napja

Mindenszentek napján általános szokás, hogy az emberek rendbe teszik és virággal díszítik halottaik sírját, és gyertyát gyújtanak szeretteik üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra, sőt lámpát gyújtanak a holtaknak, nehogy eltévedjenek. Úgy vélték: „Míg a harang szól, a halottak otthon vannak.”

Halottak napja

A halottak napja szintén önálló, keresztény ünnep, a katolikusok november 2-án tartják, mindenszentek napját követően. A bizánci szertartásban a pünkösd előtti szombat a halottak napja. Ez a megemlékezés jóval később épült be a katolikus egyház szokásai közé (először 998-ban ünnepelték), azonban gyökerei ugyancsak a római korig nyúlnak vissza. Először Szent Odiló clunyi apát vezette be emléknapként a clunyi bencés apátság alá tartozó bencés házakban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.

A megemlékezés a halottakról, az értük való közbenjárás a purgatórium katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével.

Mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a néphit szerint a templomban a halottak miséznek. Halottak napján sok helyen megvendégelték a szegényeket és a koldusokat, és egész héten tartózkodtak a munkától, mert nem jelentett jót ilyenkor dolgozni.

Halloween, Mindenszentek, Halottak napja

A két napra vonatkozó tradíciók az idők során többé-kevésbé összekeveredtek. Ma már mindkét napon, sőt, a környező hétvégeken sokan kelnek útra, látogatnak ki a temetőkbe, hogy halottaikról emlékezzenek, a sírokat rendbe tegyék, gyertyát gyújtsanak.

Vélemény, hozzászólás?