Ivóvíz és fürdőhely: idén jó a Duna vízminősége hazánkban

A fitoplanktonok is jól érzik magukat.

Mi számít jó vízminőségnek a Duna esetében? A kisgyerekes családoknak a tiszta fürdővíz, a horgászoknak a halakkal teli folyó, a lakosoknak a jó minőségű ivóvíz. Ha a folyó ökológiai állapotát jellemezzük, akkor a vízi ökoszisztémát, a folyó élőlényegyütteseinek életfeltételeit, életkörülményeit vizsgáljuk. Ma már természetesnek vesszük, hogy a jó ökológiai állapotú víz „minősége” az emberi használat szempontjából is a legkedvezőbb. Éppen ezért a vízminőséget és az ökológiai állapotot szinonimaként használja Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató intézetének jelentése. A Duna kora nyári állapotáról, vízminőségéről a fitoplankton-vizsgálatok alapján adták ki tájékoztatójukat.

A Duna magyarországi szakasza 400 km hosszú és természetesen már egy bizonyos vízminőség érkezik hozzánk a felső a németországi, ausztriai, a szlovákiai területekről. A Dunán és mellékfolyóin a múlt század utolsó harmadában több mint száz nagyobb erőmű épült, s ezek alapvetően megváltoztatták a Duna felső szakaszának jellegét, áramlási viszonyait, hordalékszállítását.

Az erőművek tározóiban az alsó szakaszra jellemző élőlényegyüttesek alakultak ki: jelentős a lebegő algák (fitoplankton) mennyisége, makrofiton-állományok jelentek meg, a lassú áramlási sebességhez alkalmazkodó vízi gerinctelen és halállomány dominál. Az ezredfordulótól az EU Víz Keretirányelv hatására jelentősen felgyorsult és hatékonyabbá vált a szennyvíztisztítás a folyó mentén, jelentősen csökkentve ezzel például a növényi tápanyagok bejutását. Mindezek eredményeképpen javult a Duna vízminősége, kedvezőbbé vált az ökológiai állapota.

A fitoplankton élőlénycsoport tagjai jelentik a vízi táplálékhálózat fő bázisát, elsődleges termelőként a Nap energiáját közvetlenül hasznosítják és továbbítják a vízi ökoszisztéma többi szereplőjének. Vizsgálata, mennyiségi és minőségi alakulásának ismerete tehát kulcskérdés a Duna élővilágának környezeti körülményeiben bekövetkezett változásokra adott válaszreakcióinak megértése szempontjából (ilyen többek között a vízszennyezés is).

Idén a Duna vízhozama az idén az átlagoshoz képest kisebb volt kora nyárig, ami kedvezett a tél végi-kora tavaszi fitoplankton-együtteseknek. A Duna jelenlegi minősége megfelelő az ivóvíztisztítás szempontjából, így a parti szűrésű kutaknál nem kell vízminőségi problémákkal számolni. Úgy tűnik, hogy a fürdésre rekreációs célból kijelölt magyarországi partszakaszokon is jó minőségű a Duna vize.

Fontos lenne, hogy a jövőben több olyan új, korábban nem vizsgált tényezőt is monitorozni, mint pl. a gyógyszermaradványok, vagy a műanyag hulladékból fölaprózódó mikroműanyagok tömege.

Forrás: mta.hu