Megvan a 2017-es Év madara!

A lakosság döntött: a tengelic, a házi veréb és az erdei fülesbagoly közül választhatták ki a nyertest.

Nyáron hirdette meg a Magyar Madártani Egyesület (MME) azt az internetes szavazást, amelyben a lakosság dönthetett a 2017-es Év madara cím viselőjéről. Fontos, hogy mindenképpen olyan fajokra kívánják a figyelmet felhívni, amelynek védelmében a lakosságnak különösen nagy szerepe van.

ev-madara-tengelicFotó: Orbán Zoltán

Most kiderült, hogy a szavazást kontinensünk egyik legtarkább madara, a bájos tengelic nyerte.  A tengelic tollazatában piros, fehér, fekete, barna és sárga színt is találunk. Leginkább a fákkal és nyílt gazosokkal tarkított sík és dombvidéki élőhelyeket kedveli, az erdőségek zárt belső részeit kerüli. A lakott területek mozaikos élőhelyein, a településeken, még a belvárosokban is jól érzi magát. Jó alkalmazkodóképességű, emberkövető magatartást mutat.

ev-madara-tengelic-4Fotó: Orbán Zoltán

Gyakorisága és hatalmas, a legfrissebb adatok alapján mintegy 26,5 millió km2-es elterjedési területe (Nyugat-Európától Közép-Ázsiáig terjed, de fészkel Afrika északi részén is) miatt pontos világállománya nem ismert, becslések szerint ez 100-160 millió egyed lehet, melynek valamivel több, mint fele Európában él. Magyarország egyik leggyakoribb fészkelő madaraként hazai állománya 622-763 ezer párra tehető és mérsékelt növekedést mutat.

ev-madara-tengelic-3Forrás: BirdLife.org

Speciális, rendkívül hegyes végű csőre és kis termete alkalmassá teszi, hogy a különféle gyomnövények (üröm, disznóparéj) csúcsán megkapaszkodva a legapróbb magokhoz is hozzáférjen. Különösen kedveli a bogáncs és az aszat, a fák közül a platán és a nyár termését. Fiókáit apró rovarokkal (például levéltetvekkel), hernyókkal és lárvákkal is eteti. Finom növényi szálakból és állati szőrökből épülő fészkét többnyire fákra, 3-8 m közötti magasságba építi. Évente két, alkalmanként három fészekalja is lehet.

ev-madara-tengelic-2Fotó: Orbán Zoltán

A hazai állomány többsége állandó (enyhén növekvő tendenciát mutat), a rövid távú vonuló példányok csak Dél-délkelet-Európáig repülnek, fő telelőterületük a Balkán-félsziget. Kontinensünk északi térségeiből sok madár érkezik hozzánk telelni évről évre.

A kedvező állományadatok ellenére minden bizonnyal sok tengelic (is) áldozatául esik a költési időszakban történő fakivágásoknak évről évre.. Közismertségének és közkedveltségének köszönhetően a tengelicet a fészkelési időszakban végzett, a természetvédelmi mellett az állatvédelmi törvényt is megsértő fakivágások elleni küzdelem nagykövet fajának is tekinthetjük. Ezek a törvénysértő fakivágások szinte kizárólag olyan több éven át tartó, tehát jól tervezhető munkálatokhoz köthetőek, melyek keretében a fák kivágása – megfelelő szervezéssel, kis odafigyeléssel – könnyedén elvégezhetőek lennének az őszi-téli időszakban.

A tengelicért a lakosság is sokat tehet: egész éves itatással, téli etetéssel (különösen az apró magokat, például a mákot szereti), tavaszi fészekanyag kihelyezéssel, rovar- és gyomirtó szerek használatának általános mérséklésével; a rovarvilág megőrzése, vegyszermentes zónák/szegélyek kialakításával; a tarló fennhagyásával téli magtáplálék biztosításával; a táblaszegélyeket alkotó természetközeli élőhelyek megőrzésével.

Forrás: MME