Miként segíthetünk a vad- és háziállatoknak a kánikulában?

Ők is tikkadnak, nem csak mi!

Kutyameleg van: nem csak mi, emberek szenvedünk, de bizony az állatok is (és persze a növényekről se feledkezzünk meg). A háziállatoknak és a vadon élő állatoknak is meg kell küzdeniük a perzselő napsütéssel, afrikai hőséggel.

Nemrégiben például Angliában fogtak össze a lelkes állatvédők, hogy a sünik számára vizet biztosítsanak – különösen a bébi sünök vannak kitéve a kiszáradás vagy hőguta veszélyének ilyenkor.

A legfontosabb dolog a víz az állatok számára – ne csak házi kedvenceinkre gondoljunk, de az erdőben, mezőn élő társaikra is.

Fontos, hogy legyen elegendő víz a környékükön, és el is tudják érni azt. A madarak, pillangók, kisebb emlősök túlélése is nagymértékben javul az extrém meleg napokon, ha megfelelő vízforrások állnak rendelkezésükre.

Legyen a kertünkben madárfürdő, amelyben friss és tiszta a víz.

A szakértők azt ajánlják, hogy tegyünk egy csepegtető kancsót is a fürdő mellé, vagyis bármit, amiből víz tud csöpögni a fürdőbe. A víz mozgása ugyanis vonzani fogja a szárnyasokat.

Természetesen nem minden állatnak van helye a fürdőben. A kisebb élőlényeknek, például a már említett sünöknek nagyszerű egy nagy sekély tál is amelybe vizet öntünk, így hozzájutnak a folyadékhoz, ha szeretnének. Az is megoldás, ha egy nagyobb tálba, lavórba faágat vagy követ teszünk, így ki tudnak rá mászni, miután ittak, nem merülnek el.

Nagy kísértés lehet, hogy ételt is tegyünk ki a vadon élő állatok számára, azonban a szakemberek lebeszélnek erről. A folyadék az elsődleges, az ajánlások szerint nincs szükség a vadak etetésére.

Amennyiben van saját kertünk, ajánlatos bokros, buja részt is kialakítani, ahol az állatok egy része árnyékhoz, védelemhez jut. Hasonló célt szolgál a mulcsozás is: az állandóan nedvesen tartott föld hasznos a férgek, rovarok számára.

A víz mellett némi odafigyeléssel is segíthetünk az állatoknak a hőség elviselésében. Az állatok is kaphatnak hőgutát, és kiszáradhatnak ugyanúgy, mint mi, emberek, ezek hasonló tünetekkel járnak: szédülés, zavarodottság, egyensúlyvesztés, ájulás. Ha látunk egy állatot, amely a fákon él, de most a földön van, vagy éjszaka aktív, de most nappal jön elő, akkor esélyes, hogy nincs vele minden rendben.

A bajba jutott vadállatokhoz ha szükséges, hívjunk állatmentőt, állatorvost!

Amennyiben viszont merünk hozzájuk közeledni, tekerjük körbe törölközővel, és tegyük egy kartondobozba, lássuk el étellel és folyadékkal. A törölközőt vizezni is tudjuk spricceléssel, áztatással. Az elsősegélyt követően szállítsuk állatorvoshoz!

A háziállatok esetében – különösen a kutyusoknál – figyeljünk oda, hogy az aszfaltjárda nagyon felmelegedhet. Egyes fajták annyira forróvá válhatnak, hogy megégethetik az ebek lábát! A kezed hátsó felével ellenőrizni tudod a nagy melegben – ha a kezednek túl forró, a kutyus lábának is az.

Az állatorvosok azt ajánlják, hogy a kutyát inkább kora reggel vagy késő este sétáltassuk, és lehetőleg ne aszfalton, hanem füves területen.

Amennyiben városban élünk, ahol kevés a zöldfelület, érdemes beszereznünk a sétákhoz kutyacipőt. A lábbelit ugyan nehezen tűrik, de súlyosabb károsodásokat kerületünk így el. Nyáron időnként ellenőrizd a kutyus talpát, hogy nincs-e rajta égési sérülés, kiszáradás, berepedezett bőr!

Hasonló szabályok vonatkoznak a macskákra is. Amennyiben a cicus elsősorban kerti cica, akkor megtanulta, hogy mely felületek melegednek fel könnyen, és nem megy rájuk.

Amennyiben extrém forró napokat élünk, hőségriadó van, a legjobb beltéren, a hűvösebb lakásban tartani az állatokat, és rendszeresen itatni őket.

Forrás: www.mnn.com