Napról-napra nagyobb az „Alvilág átjárója”

A hatalmas szibériai kráter riasztó ütemben növekszik.

A történet az 1960-as években kezdődött, amikor valahol Kelet-Szibériában drasztikusan, egyszerre vágtak ki erdőket, és árnyék nélkül maradt a terület. A nap felmelegítette a talajt, az erdő hűvöse is hiányzott.

Ahogy a talaj felszíne felmelegedett, úgy forrósodtak fel a mélyebb rétegei is, az állandóan fagyos rétegek is kezdtek felengedni, amelynek következtében a föld kezdett lassan összeomlani. Minél több réteg omlott össze, annál több fagyott, jeges rész került felszínre – és végül megszületett a Batagaika kráter.

Fotó: Alexander Gabyshev, Research Institute of Applied Ecology of the North

Az óriási luk, amit a jakutföldiek csak az „Alvilág átjárója”-ként emlegetnek, nem csak a terület legnagyobb krátere, de a világ legnagyobb ilyen típusú krátere is egyben.

Most pedig, napról-napra növekszik.

A Jakutszk városától kb. 660 km-re fekvő kráter kb. 10 km hosszú és 86 m mély, de a klímaváltozás miatt most drasztikus növekedésnek indult.

Eddig átlagosan 10 méterrel, az utóbbi, melegebb években viszont közel 30 méterrel tágult a fala. Úgy tűnik, a hatalmas luk oldala hamarosan elér egy közeli völgyet, ami tovább sietteti a föld beomlását.

Fotó: Julian Murton

A szakértők egyértelműen kimutatták, hogy a kráter folyamatosan növekszik, évről-évre mélyebb. Öröm az ürömben, hogy a kutatók szerint a folyamat olyan, évezredek óta mélyen fekvő szén-tároló rétegeket hozhat felszínre, amelyek létezéséről csak becsléseink, találgatásaink vannak.

A tudósok abban is reménykednek, hogy az újonnan feltáruló rétegek 200 000 év klíma adataiba engednek bepillantást. Hasznos és értékes információkhoz juthatunk majd a szibériai éghajlat alakulását, változását illetően, és ezek az adatok a jövőbeli klíma meghatározásához is segítségünkre lehetnek. Nem beszélve arról, hogy rengeteg lelet, különlegesség kerülhet elő rég letűnt korokból.

Forrás: www.treehugger.com