Egy fotó rombolni is képes.

A közösségi média olyan – időnként őrült, nem szokványos – cselekedetekre sarkallja az utazókat, amiket nem követnének el, ha nem szeretnének egy jól sikerült posztot feltenni. Manapság már nem elég a Grand Canyon vagy a kínai Nagy Fal előtt lőni egy szokványos fotót, fontos, hogy legyen valami egyedi, lehetőleg veszélyes is a képben.

Az a minimum, hogy felmászunk a sziklára, kiállunk a mélység fölé, hajmeresztő pózban beugrunk a türkiz vízbe. Nem számít a tiltás, a kihelyezett táblák, sorompók, korlátok, akár a gleccser tetejére is felkapaszkodunk egy menő képért. Jó esetben élve le is jövünk, rosszabb esetben a bohóckodás akár az életünkbe is kerülhet (jó pár rossz példát hallhattunk már az elmúlt években). Persze megránthatjuk a vállunkat, hogy „Aki hülye, haljon meg!”, de azon túl, hogy a tragikus balesetek önmagukban is szomorúak, ráadásul még a helyszín is károsodást szenved: sokszor nagyon komoly következményei vannak egy-egy kép elkészítésének.

Ha egy lenyűgöző, kietlen, kevésbé ismert helyet lefotózunk, majd pontosan megjelöljük a közösségi médiában a lokációját, biztosak lehetünk benne, hogy másnapra a fél világ tudni fog a létezéséről.

Megkezdődhet a sáskajárás: turisták ezrei özönölhetnek az addig szinte ismeretlen helyre, hogy ugyanazt tegyék, amit mi: lemásolják a pózt, a képet, az érzést. Ezek a tettek gyakran illegálisak, védett területekre csábítunk így tömegeket, aki letaposnak, tönkretesznek, szeméttel borítanak be mindent. Máskor a törvényeket hágják át, veszélybe sodornak kulturális, művészeti, történelmi értékeket. De mindez nem számít: a lelkes követők lájkolnak, az egyén felelősségét pedig senki nem firtatja.

A felháborodott tömegek most egy új petíciótól remélik, hogy változtat a kialakult helyzeten.  A „Ösztönözzük a közösségi média-generációt, hogy sokkal felelősségteljesebben viselkedjenek a szabadban” címet viselő kezdeményezés az Instagram-ot és a Facebook-ot szólítja fel arra, hogy kialakítsa a felelős felhasználói magatartást.

A petíció kezdeményezője  Elisabeth Brentano, utazó fényképész és író. Szerinte elképesztő, hogy a rövid időn belül milliókhoz eljutó felelőtlen, illegális, környezetre káros magatartásnak a legtöbb esetben semmiféle jogi következménye nincs. Akár csak egy ártatlannak induló bolondságról, akár tudatos szabályszegésről van szó, végső soron ugyanazt a kárt okozza. Szabályozás nélkül egyszerűen lehetetlen megakadályozni a médiában történő terjedést, amely még több követőt ösztönöz a hasonlóan ártó, káros magatartásra.

https://www.instagram.com/p/Bjac3p8BfRn/?utm_source=ig_embed

Brentano a Kanadában található Keyhole melegvizű források példáját említi. Ezek jelenleg minden évben április és november között zárva tartanak, így segítenek a medvepopulációnak talpra állni.  A károkhoz a rengeteg látogató járult hozzá, drasztikusan megemelkedett a létszámuk az Instagram fotók miatt.

Brentano megoldási javaslata szerint szükség lenne egy olyan rendszer kidolgozására, hol a felhasználók is jelenthetnék, amennyiben illegális, vagy a természetet/épített környezetet károsító magatartást tapasztalnak. Brentano szerint az említett cégeknek létre kellene hozniuk egy szabadtéri etikai részleget, amely a nemzeti parkokkal, tudósokkal, természetvédőkkel együtt dolgozva munkálkodna azon, hogy a veszélyes, ártó képek ne kerülhessenek ki a világhálóra.

A 4 hete indított aláírásgyűjtés már 15 000 aláírónál tart. Aki szeretné a petíciót elolvasni vagy támogatni, itt megteheti: www.change.org/p/encouraging-the-social-media-generation-to-behave-more-responsibly-outdoors

Forrás: www.treehugger.com