Ne szelfizz az óriással!
Rémisztő képek bukkantak fel a közösségi oldalakon, amelyek egy mérgező, új növényről, a kaukázusi medvetalpról adnak hírt.
Kaukázusból jöttem
A hatalmasra, akár 3-5 méteresre is megnövő növény valóban komoly égési sérüléseket okozhat, de nem új fajról van szó, csak valamiért mostanában került be igazán a köztudatba. Európa legnagyobb lágyszárú növénye fél évszázada van jelen Magyarországon, azóta azonban nem fordult elő ekkora egyedszámban. Eredetileg dekoratív évelő dísznövényként került az európai botanikus kertekbe, kertekbe, de később kivadult és egyre több helyen jelent meg. Nálunk leginkább a Felső-Tisza-vidéki ártereken, Zirc környékén, illetve a Kőszegi-hegységben látható, ahol kellően nedves, árnyékos környezetet talál. Nagy túlélő, kiszorítja az őshonos növényeket, magja akár 15 évig is csírázóképes, és kaszálás után is megújul.
Méreganyag mindenhol
A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) jelentős gazdasági károkat okozó, nemzetközi szinten kiemelt, inváziós gyomnövény. A nemzetség kumarin típusú vegyületekben gazdag, a kaukázusi medvetalp hajtása furanokumarinokat tartalmaz. Utóbbi vegyületek napfény hatására bomlanak, az állati és emberi bőr felszínén bőrgyulladást idéznek elő, a képződő bomlástermékek hólyagot húznak a bőr felszínén. A 24–48 órán belül felhólyagosodó bőrfelület akár több centiméteres lehet, nagyon nehezen gyógyul. A fotoaktív vegyületek legnagyobb koncentrációban a levelekben fordulnak elő, amely a vegetációs időszakban változó. Kifolyó víztiszta nedve, vagy a levéllel történő egyszeri érintkezés is elegendő a tünetek kialakulásához.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Nem árt tehát óvatosnak lenni vele tehát, ha kirándulás, séta közben találkozunk vele. A szakértők azt tanácsolják, hogy amennyiben hozzáérünk a növényhez, először amilyen gyorsan tudjuk, mossuk le szappanos vízzel a nedvét. Még jobb, ha égési sérülések ellen használatos spray-vel lefújjuk, vagy gyulladáscsökkentő krémmel kezeljük az érintett területet. Amennyiben erre nincs lehetőség, száraz ruhával takarjuk le a sérülést, a méreganyag ugyanis csak akkor okoz fájdalmas hólyagos gyulladást, ha a bőrt (nap)fény éri. Ha mégis hólyagok keletkeznek a bőrünkön, azonnal forduljunk bőrgyógyászhoz. Szembe kerülve átmeneti vagy tartós szemészeti problémákat okozhat, ezért ez esetben minél előbb keressünk fel egy szemészorvost!
Ne szelfizzünk vele!
Mivel ez az egyetlen olyan lágyszárú növény Magyarországon, ami még az embernél is magasabb, sőt akár négy-öt méteresre is megnőhet, gyakori, hogy a turisták mellé állva fényképezik egymást, a gyerekek pedig letörik és játszanak vele. Ennek azonban súlyos következményei lehetnek.
A kaukázusi medvetalp valamennyi föld feletti része, így szára, levele, virágzata, termése is méreganyagot termel! Könnyen összetéveszthető a kevésbé veszélyes, közönséges medvetalppal – ez azonban csak 1-1,5 méter magasra nő meg. Amíg a kaukázusi faj kicsi, nagyon nehéz a közönséges medvetalptól megkülönböztetni, viszont addig szerencsére kevesebb mérgező hatóanyagot is tartalmaz, így mindössze enyhe bőrpírt válthat ki. A kaukázusi medvetalpnak liláspiros foltokkal tarkított, serteszőrös, barázdált, vaskos szára, üreges levélnyele és szárnyalt levele van.
Forrás: semmelweis.hu
