Rózsaszín tavak a nagyvilágban: sósabbak, mint az óceán!

Ez nem festmény, ez a valóság.

Napjainkban egy fotón rózsaszínűvé változtatni a tó vizét akár számítógéppel is lehet. Léteznek azonban olyan tavak, amelyek valóban rózsaszín vizűek: a különleges jelenséget sókedvelő mikroorganizmusok okozzák. Némelyikben fürdeni is lehet, mások zárva maradnak a turisták elől.

10 ilyen tavat mutatunk be!

Koyashskoe tó, Ukrajna

A Krím-félszigeten található tó az évszaktól függően a rózsaszín vagy a vörös árnyalataiban pompázik. Általában nyáron látjuk a sötétebb, mélyebb árnyalatot, tavasszal a frissebb rózsaszínt.

Fotó: Svetlana Lukienko

Hillier-tó, Ausztrália

A légi felvételeken lenyűgözően fest a rágó-rózsaszínű tó, ahogy az eukaliptusz erdők közepén elterül. Az emberek többsége úgy véli, hogy a színt az algák és sókedvelő baktériumok kombinációja adja. Azonban némi rejtély is övezi a különös tavat. Míg más rózsaszín, sósvizű tavak némileg változtatják a színüket a napsütés, a hőmérséklet vagy az évszakok hatására, addig a Hillier színe mindig ugyanolyan. Sajnos, a turisták nem mehetnek be a tónak otthont adó kis szigetre, így csak messziről, vagy a levegőből csodálhatják azt.

Fotó: matteo_it

Retba-tó, Szenegál

A tavacskát homokdűnék választják el az Atlanti-óceántól. A víz sókoncentrációja olyan magas, hogy időnként még a Holt-tenger sószintjét is elérni. Színét a Dunaliella salina nevű mikroalgának köszönheti. A sókitermelést végző munkások seavajjal kenik be magukat, hogy a bőrük kiszáradását megelőzzék.

Fotó: Anthea Spivey/Wikimedia Commons

Las Coloradas, Mexikó

Egy hatalmas bioszféra rezervátum közepén található rózsaszín tó színét a beta-karotint tartalmazó mikroorganizmusok okozzák. Az útikönyvek szerint ajánlatos télen vagy kora tavasszal felkeresni, amikor vándormadarak és pelikánok tömege lepi el.

Fotó: Walter Rodriguez/Wikimedia Commons

Las Salinas de Torrevieja, Spanyolország

Spanyolország mediterrán tengerpartján, Valencia közelében találjuk ezt a helyet. A tenger és két sósvizű tó közé ékelődik, ami különleges mikroklímát teremt. A rózsaszín víznek jótékony egészségügyi hatást tulajdonítanak, állítólag a bőrünk szebb lesz, a tüdő állapota pedig javul, miután megmártóztunk a tavacskában.

Fotó: Alberto Casanova/flickr

Masazirgol, Azerbajdzsán

Nem mondható népszerű turista-helynek, noha csak néhány kilométerre van Bakutól, viszont körülményes megközelíteni. Hasonlóan a többi sósvizű tóhoz, ennek vízéből is sókitermelés folyik.

Fotó: K. Tapdiqova/Wikimedia Commons

Nátron-tó, Tanzánia

A sókedvelő mikroorganizmusok által kialakított rózsaszín szín mellett ez a víz másról is híres. A tóba eső állatok ugyanis szinte mumifikálódnak a víz magas nátrium-karbonát tartalma miatt. Ez a világ leglúgosabb tava, pH értéke elérheti akár a 9-10-et is. A flamingók tömeges élnek itt, azonban a ragadozók nem tudják a vizet annak maró hatása miatt megközelíteni.

Fotó: NASA

Vörös-tó, Bolívia

Ahogyan a neve is mutatja: ez a tó nem teljesen rózsaszín, gyakran hívják vörösnek, vagy vöröses–narancs színűnek is. Sókedvelő algák és baktériumok segítenek a szín előállításában, de a közeli sziklákról származó törmelékek is befolyásolják azt. A flamingók is kedvelik ezt a helyet, a veszélyeztetett rövidcsőrű flamingó mellett a chilei és az andoki flamingó is vendégeskedik a tavon.

Fotó: Wikimedia Commons

Hutt Lagoon, Ausztrália

A kutatók vélekedése szerint ez a tó valamikor a Hutt folyó torkolatának része volt, de manapság nincs vele közvetlen összeköttetésben, a földből szivárgó sós víz, valamint az esővíz táplálja. A párolgás igen intenzív lehet a nyári forróságban, így a tó legnagyobb területet száraz, sós síksággá változik ezidőtájt. Még a legcsapadékosabb időszakban s csak 1 méter körüli a tó vízszintje. A rózsaszín szín a karotin termelő algákból származik.

Fotó: Samuel Orchard

Nagy-sóstó, Utah, USA

A Nagy-sóstó nem rózsaszín színéről ismert. Ugyanakkor a sóssága akár tízszerese is lehet az óceánénak, így ideális körülményeket nyújt a sókedvelő halofil mikroorganizmusoknak, akiket élénk színek jellemeznek. A tó sókoncentrációja változó, a déli területeken kevésbé magas, itt az Artemia rákfajok élnek.  A nyugati részeken a magas sókoncentrációt csak kevés faj tűri, a tudósok szerint néhány faj hibernálni is képes magát sókristályos alakban.

Fotó: Eric Boder Van Dyke

Forrás: