Sokkoló: a zöldségek-gyümölcsök majdnem felét kidobjuk úgy, hogy nem is kerül a vásárlók elé

Csökkentsük az őrült pazarlást!

Miközben százmilliók éheznek a világon, mi válogatunk: a megtermelt élelmiszerek harmada a kukában landol. A zöldségek és gyümölcsök esetében még rosszabb a mutató: az áru 45%-át kidobjuk.

Természetesen a pazarlásért a felelősség nem egyedül a fogyasztókat terheli. Nem csak otthon dobunk ki ételt, de amíg a termelőtől a fogyasztóig jut(na), számos ponton kerülhet a szemétbe a zöldség vagy a gyümölcs. Pedig egy szabálytalan gyümölcs megmentése nem csupán etikai kérdés, de az erőforrásainkkal való kímélő bánásmód is egyben – közölte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.

Gondoljunk csak bele: értékes természeti erőforrásokat mozgatunk meg annak termeléséhez, ami a szemétben végzi. Egy paradicsom termesztéséhez 13, míg egy narancséhoz 50 liter vizet használunk. Emellett szükség van még vetőmagra, termőtalajra, munkára és üzemanyagra is. Mindez kárba vész, ha a munkánk gyümölcsét veszni hagyjuk.

A zöldségeknek és gyümölcsöknek meg kell felelnie az áruházak által támasztott magas követelményeknek. Így például a répákat olykor még fotómechanikai vizsgálatnak is alávetik, hogy kiszűrjék a szépséghibás példányokat. Ami egy kicsit görbe, nem elég intenzív a színe, sérült vagy törött, egy másik kupacba kerül és állati takarmány lesz belőle, pedig emberi fogyasztásra tökéletesen alkalmas. Ilyen indokkal a répák 25-30 százalékát válogatják ki.

A banán egy különösen sérülékeny gyümölcs. Még mielőtt a boltba érne, érzékeny héján nyomot hagyhat a rakodás és a csomagolás is. A vásárlók többsége nem a puha, túlérett, elszíneződött vagy sérült terméket keresi. A szervezet javaslata szerint, ha aznapi fogyasztásra szánjuk, érdemes az érett gyümölcsöt megvenni, mivel ha senkinek sem kell, végül a szemétben végzi.

A krumplinál a veszteség a feldolgozás során keletkezik, a hasábburgonya nagyüzemi előállításánál ugyanis a feldolgozásnál és csomagolásnál könnyen törnek a hasábok. A sérült darabokat pedig egyszerűbb és olcsóbb kidobni, mint újrafelhasználni. De még mielőtt elérne az üzembe, maga a burgonya károsodhat a rakodáskor és a szállításkor is. Megoldást jelentene, ha a „sérült” termékek kereskedelmi forgalomba kerülnének, hiszen ugyanúgy biztonságosan fogyaszthatók, ízletesek és táplálók.

A szakemberek azt tanácsolják, hogy ne válogassunk, bátran tegyük a kosarunkba a szabálytalanabb alakú répát, a deformáltabb almát is; figyeljünk oda a tárolásra, ne penészedjen, rohadjon, amit megvettünk; abból főzzünk, ami van otthon, mielőtt tönkremegy, vagyis néhány mindennapi dologgal járuljunk hozzá az éhezésmentes világhoz és a klímaváltozás elleni harchoz.

Ugye, milyen egyszerű gondolatok?

Forrás: elelmiszer.hu