Süngarázs: egy remek eszköz a sünik segítésére!

Így vigyázzunk a kertünkbe költözött sünökre!

Nyáron sok kertben megjelennek a sünik, gyerekek és felnőttek legnagyobb örömére. Sokan csak este látják előmerészkedni a kis tüskéseket, hiszen a 2014-ben az év emlősének választott állat éjszakai életmódot folytat. A keleti sün hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

A sün előszeretettel választja nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen a védett állatok, akár teljes családok pusztulását okozhatja. Mindig legyünk körültekintőek, ha ilyen farakások, rőzsekupacok vannak a kertünkben. Nem könnyű csak úgy megtalálni a sünök nyári nappali menedékét, az esetlennek tűnő állatok pillanatok alatt képesek szinte nyom nélkül eltűnni akár legáthatolhatatlanabbnak tűnő ágszövedék alatt is.

A szakemberek azt tanácsolják, hogy ha ilyen gallyrakással kell dolgoznunk – akár nyáron, akár télen –, az esetleg ide húzódó állatok védelme és a saját lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében érdemes néhány egyszerű óvintézkedést betartani. Nagyon fontos, hogy lehetőleg ne vasvillával essünk neki a rakásnak, hanem szerszámnyéllel, hosszabb erős bottal, az alapi részen még óvatosabban, akár kézzel forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta valamilyen állat. Az is segít, ha a halmot átlátható rétegenként, fentről lefelé haladva bontjuk el.

Gallyrakás

A zaj hatására összegömbölyödő sün tüskéire szúródó levéltörmelék szinte láthatatlanná teszi az állatot, ezért a halom alapi részéhez jutva nagyon figyeljünk a gömbölyded formákra! Az óvatosság különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek.

Lehetőség szerint soha, az év egyik hónapjában se gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat (a növényi hulladék települési égetése amúgy is tilos – ennek ellenére ez a módszer még mindig általánosnak tekinthető), mert a lángok elől a felnőtt sünök sem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, és szó szerint megsülnek.

Mit tegyünk, ha a gallyrakás alatt sünfészket találunk? Ne essünk pánikba, és ha csak lehet, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük mi magunk nevelgetni őket, ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat. A sünkölykök – mintegy három-négy hét alatt – annyira megerősödnek, hogy az anyjuk után már maguk is éjszakai portyára tudnak indulni.

Sün

Sajnos még mindig tartja magát az elképzelés, hogy a sünöket a kertben etetni kell, sokan tesznek ki nekik tejet. A sünöket nem kell etetni, a kölykök számára is létfontosságú, hogy anyjukat követve a természetes táplálékokkal (férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, gyíkok, kisrágcsálók, hullott gyümölcsök) ismerkedjenek meg, ne pedig az ember által kitett, természetellenes ételhez szokjanak hozzá, amik ráadásul hasmenést, emésztési és növekedési problémákat is okozhatnak. Egy közelben elhelyezett sekély itatótálca viszont jó ötlet, mert ivóvízhez juttathatja a sünöket is.

Amennyiben a rőzserakások nyári elbontása nem elodázható (többnyire kertgondozással foglalkozó települési szervek munkaköre kapcsán), akkor a süngarázs használata ajánlott. A sünök megtelepítésére, mentésére alkalmas mesterséges eszköz, kisméretű kutyaházhoz hasonlít, amit bokrok rejtekébe érdemes kihelyezni. Ezt, az MME web boltja által forgalmazott búvóhelyet akár gallyrakás megszüntetésével veszélybe kerülő magányos sün vagy a süncsalád áthelyezésére is használhatjuk. A süngarázs teteje levehető, így a lakótér könnyen feltölthető száraz fűvel, falevéllel, illetve az állatok ellenőrzése is könnyen és gyorsan megoldható.

A cikk az MME honlapján található cikk nyomán készült: http://www.mme.hu/ovatosan-bolygassuk-rozserakasokat-vigyazzunk-sunokre