Avagy szerelmi jelképek a magyar népművészetben.

Amikor megcsodálunk egy gazdagon hímzett régi kendőt, terítőt, egy szépen díszített tányért, vajon tudjuk-e, mit jelentenek a rajta futó minták, motívumok? Valószínűleg csak kevesen tudják. Pedig azoknak jelentőségük, sokszor rendkívül szókimondó jelentésük van.

A népművészet a szerelmi jelképek használatában sem szégyenlősködik, számtalan motívum használatával mondja el üzenetét. Lehet ennek oka az is, hogy a természethez közel élő népek számára a szexualitás is természetes volt. A korra jellemző szemérmesség és a szigorú nevelési elvek viszont úgy kívánták, hogy a szerelmesek szimbólumokon keresztül üzenjenek egymásnak. Akkoriban az emberek jelekből is értették egymást, figyelték a jelek üzenetét, hiszen mindenki tudta, mi mit jelent.

Szerelmi jelképekGary Bembridge

Virágnyelven mondom neked

A tulipán a nőiesség, általánosítva a szerelem jelképes jelölésének kedvelt mintája, egyik legrégebbi díszítőelemünk. Ezért szerepel a tulipános ládán, az eladó leányok legfontosabb vagyontárgyának az elején. Maga a motívum elnevezése tulipánt (egy t-vel több, mint a virág neve), és a legtöbb esetben csak kevéssé hasonlít virágra, valójában két egymásnak fordított S-ből kialakított jelet ábrázol. Rengeteg formája, változata van, más-más jelentéssel. Szirmai hasonlítanak a női test kontúrjához, meglehetősen erotikus szimbólum, ilyen esetben a nőiességet, termékenységet jelképezheti, de jelentheti a feltárulkozást, a befogadást is.

A szív és a tulipán együttes előfordulása szerelmi üzenetet, kapcsolatot beszél el, az egyesülést jelzi, mivel a tulipán a nőt, a megfordított szív a férfit ábrázolja. Ha a tulipánba szilvamag kerül, akkor a virág a női szeméremtestet, a mag a termékenységet jelzi. Ezért gyakori díszítőeleme a tulipán a kapunak, ugyanis a kapu szintén a női nemi szervet szimbolizálja.

A liliom a tulipán rokonaként hasonló szereppel bír, de jelentheti még az ártatlanságot és a halhatatlanságot is.

A szegfű a magyar népművészet másik kedvelt virágmotívuma, ugyancsak számos változattal. A férfi jelölője, a komoly szeretőt, a férjet szimbolizálja.

A rózsa évszázadok óta ott van a magyar népművészet szimbolikájában. Áttételes jelkép, utalhat a napra, lehet óvó és termékenységvarázsló szerepe, de kifejezhetjük vele a kiteljesedett szerelmet is nemtől függetlenül. A magyar népköltészetben a leggyakoribb szerelmi jelkép, a szerelmes legény vagy leány kedvelt megszólítása.

Szerelmi jelképek Mate Marschalko

Szívem szép szerelme

A rozmaring az örök szerelem jelképe, ezért kaptak az udvarló fiúk rozmaringszálat a kalapjukra a lányoktól. A páros levelek akár önállóan is megjelenhetnek, de más virág szárán is. A faág és levele (nem csak rozmaringlevél, de általában az) együtt szerelmi, ritkábban anya-lánya kapcsolatot jelent. Külön, pedig első esetben valamilyen okból ideiglenesen vagy véglegesen elválasztott párt jelöl, második esetben pedig az anyjától elválasztott menyasszonyt.

A gránátalmának nevezett motívumnak semmi köze a gyümölcshöz, pusztán hasonlít rá. A motívum kerek, belseje rácsos, tagolt vagy félkörökre osztott és a termékenységet szimbolizálja.

A szív a szeretet, a megértés, az odaadás jelképe nemcsak nálunk, de számos kultúrában. A szív egyébként az életerős, terjedő borostyán leveléből stilizálódott motívum, és így alkalmas a szexualitás és a testi szerelem kifejezésére. A tulipán és a szív jelképkapcsolat a nő-férfi szembenállás és fizikai különbségek megfogalmazása. Ezért igen gyakran egymásba rajzolják a két jelet a szerelmi ajándékokon. Ilyenkor a tulipán a nőiesség, míg a szív a férfi jelképe. A férfi nem jelölője a fordított szív, a „tökös” minta is.

A levél a szerelmi varázslás szimbóluma. Litván szerelmi varázslás, hogy aki azt akarja, hogy szeretője ne hagyja el, írja fel három falevélre Jézus, Mária és a szerető nevét, majd gyújtsa meg a leveleket. Itthon ismert népdal is hasonló szöveget hoz:

“Kinek nincsen szeretője,
Menjen ki a zöld erdőbe,
Írja fel a falevélre,
Neki nincsen szeretője.”

Szerelmi jelképek Andrew Kuchling

Hej halászok, halászok…

A víz hullámos, indás motívumokban jelenik meg. Igen sok népdalunk alátámasztja, hogy szerelmi motívumról van szó. Például azt, hogy mit jelent, ha befagy a víz, az alábbi népdalból megtudhatjuk:

“Mi az oka, hogy a Tisza befagyott,
Az én kedves rózsám engem elhagyott?
Most tudom meg, hogy miért haragszik ő rám,
Azt tudja, hogy szebbet nem talál nálamnál.”

A hal is nagyon kedvelt motívum, cseréptálakon és tányérok fenekén egyaránt megtalálható. Több jelentése van, egyrészt a halászatot, mint elterjedt foglalkozást mutatja. Másrészt a hal kifejezi a szerelmet, és a női nemi szervet is.

“Hej halászok, halászok,
Mit fogott a hálótok?
Nem fogott az egyebet,
Piros szárnyú keszeget.

Hát a keszeg mit eszik,
Ha a bárkába beteszik?
Nem eszik az egyebet,
Petrezselyem gyökeret.”

A második versszak az, amelyik egyértelműen kifejezi a valós jelentést. A “keszeg” a női nemi szervet jelöli, aki nem eszik mást, mint “petrezselyem gyökeret”. A piros szín pedig a szenvedélyt, a szerelmet jelenti.

A tűz a szerelem, a házasság szimbóluma, de ugyanakkor a fogantatás, az érés, a nemzőképesség jelképe is. Ezért szokás még ma is azt mondani, hogy a fiú háztűznézőbe megy, és ezért ugrálják át a tüzet a lányok és a legények is Szent Iván éjjelén.

Felhasznált források:
istvandr.kiszely.hu
magyarno.com
epa.oszk.hu
jgytf.u-szeged.hu
magyarterrendezes.hu