A legnagyobb 20. századi tudósnak tartott Albert Einstein 1955-ben hunyt el. Az elméleti fizikus munkásságával alapjaiban változtatta meg a tudományos gondolkodást.

Az általa kidolgozott általános relativitáselmélet a modern fizika egyik alappillére lett. Einstein hatása túllépett az általa forradalmasított tudományos területeken: intelligenciája és bölcsessége, határozott politikai és társadalmi nézetei a popkultúra egyik ikonjává tették.

Következzen most néhány kevésbé ismert, de érdekes tény Einstein életével kapcsolatban.

Későn kezdett beszélni

A gyermek Albert Einstein viszonylag későn kezdett el beszélni. Egészen hét éves koráig alig-alig lehetett szavát venni. Egyes feltételezések szerint ez az autizmus spektrumzavarok közé sorolt Asperger-szindróma jele, ami gyerekeknél többek között az átlagostól eltérő nyelvi és viselkedésbeli fejlődésben nyilvánul meg.

Ann Ronan Pictures/Print Collector/Getty Images

Nem is bukott meg matematikából

Bár sokan úgy hiszik, mégis tévhit, hogy Einstein iskolásként megbukott volna matematikából. Ellenkezőleg: jeleskedett a fizika és matematika tantárgyakban.

ullstein bild/ullstein bild via Getty Images

Legzseniálisabb gondolatai egyetlen év leforgása alatt születtek

Einstein 1905-ben négy olyan tudományos cikket is publikált, amelyek jelentősen hozzájárultak a fizika tudományának fejlődéséhez. Mindeközben doktori disszertációját írta, valamint a svájci szabadalmi hivatal szabadalomvizsgálójaként dolgozott. A négy értékezés közül az egyik a speciális relativitás elméletéről szólt, egy másikért pedig később megkapta a Nobel-díjat.

AFP/Getty Images

Nem a relativitáselmélet kidolgozásáért kapott Nobel-díjat

A Nobel-díjat Einstein nem a relativitáselméletért kapta, hanem egy másik kutatásáért, amely a fotoelektromos jelenséget mint kvantumjelenséget magyarázza. A relativitással kapcsolatos sokkal jelentősebb felfedezése díj nélkül maradt, mivel évekbe telt, amíg bizonyítani tudta az egyik legfontosabb feltevést, a gravitációs lencsehatást.

Keystone-france/Gamma-Keystone/Getty Images

Túsztárgyaló is volt

Einstein közismerten pacifista volt. E meggyőződését tette próbára egy eset az első világháborút követő Németországban: radikális diákok túszul ejtették a Berlini Egyetem rektorát és több professzorát. Einsteint nagy tisztelet övezte az egyetemen, így őt és Max Bornt, a kvantummechanika-kutatás német származású úttörőjét kérték fel a tárgyalásra. Nem eredménytelenül: sikeresen megoldották kiélezett helyzetet.

Wikimedia Commons

Volt egy házasságon kívül született lánya

Mialatt Einstein Zürichben járt egyetemre, szerelmi viszonyba keveredett egy diáktársával, Mileva Marić-tyal, aki végül az első felesége lett. Ezt megelőzően azonban, még kapcsolatuk elején született egy kislányuk, aki a Lieserl nevet kapta. A gyermeket Mileva szülei szerbiai otthonában szülte meg. Ezt követően a pár soha többé nem tett említést a gyermekről, ami arra enged következtetni, hogy a kicsi még csecsemőkorában meghalt, esetleg nevelőszülőkhöz adták.

Wikimedia Commons

A női nem nagy rajongója volt

Einstein Milevával kötött házassága válással ért véget legfőképp Einstein flörtjei és alkalmi viszonyai miatt. Másodunokatestvére, Elsa lett a második felesége. Elsával való házassága alatt is folytatta a kicsapongást, de felesége elnézte neki a diszkréten kezelt légyottokat.

Keystone-france/Gamma-Keystone/Getty Images

Nobel-díjának összegét első feleségének ajánlotta fel

Einstein válását Mileva Marić-tyal azzal a feltétellel mondták ki, hogy köteleznie kellett magát: ha egyszer elnyeri a Nobel-díjat, a vele járó pénzösszeget volt feleségének adja. Erre később, 1922-ben sor is került.

Arthur Sasse/AFP/Getty Images

Felkérték, hogy legyen Izrael elnöke

A fizika területén elért eredményein kívül Einstein politikai nézeteiről is híres volt. Egész életében háborúellenes magatartást tanúsított, és a második világháborút követően a nukleáris fegyverek elterjedése ellen emelte fel a szavát. 1952-ben az izraeli kormány felkérte, hogy legyen Izrael második elnöke. Einstein előrehaladott korára hivatkozva nemet mondott a felkérésre.

Afp/AFP/Getty Images

Ellopták az agyát

Einstein kívánsága az volt, hogy halála után hamvasszák el. A boncolását 1955. április 18-án Pricetonban végző patológusnak, Dr. Thomas Harvey-nak azonban más tervei voltak. Kapva az alkalmon, hogy tanulmányozza a kor egyik legnagyobb zsenijének az agyát, ellopott mintegy 1,22 kg-nyi agyszövetet, a halott szemeit pedig Einstein szemorvosának adta. Harvey az agyszövetet több részre vágta és üvegekben tárolta. 43 évvel később a mintákat visszajuttatta Princetonba.