Tűzgyújtás: tilalmak és bírságok

Mennyit fizethet, aki égeti az ágakat a kertjében?

Talán nem is gondolnánk, de Magyarországon évente több mint 20 000 erdő- és vegetációtűz keletkezik. Ezek a tüzek a szárazabb években mintegy 500 millió nm2 területet érintenek! Hazánkban a tüzek 99 százaléka emberi mulasztás, elsősorban gondatlanság miatt keletkezik.

Tavasz és nyár, a két legveszélyesebb időszak

A tavaszi tüzek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi csapadékmentes időszakra esnek. Ilyenkor a vegetáció még nem zöldült ki, viszont az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen, amely száraz időben könnyen lángra lobban, a tűz gyorsan terjedhet. A tavaszi vegetációtüzek főként lombos erdősítésekben, fiatalosokban, cserjésekben és gyepterületeken keletkeznek. A tűz nemcsak a fiatal erdő pusztulását okozza, de súlyos károkat jelent a tavasszal éledő természetnek, elpusztítva sok állatfaj kicsinyeit is.

A nyári időszakban, a hosszabb csapadékmentes, száraz-meleg időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott elhalt gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak. A nyári erdőtüzek intenzitása a szélsőségesebb időjárással nő, egyre gyakrabban kell koronatüzek ellen védekezni.

Gondatlanság a kertben

Sajnos a nem körültekintően végzett kerti növényi hulladékégetés rendszeresen okoz erdő- és vegetációtüzet. Az égető lakosok sokszor nem számolnak az ugrótűzzel, és a szél az izzó zsarátnokokat, szikrákat messzire repíti, meggyújtva az erdőt, mezőt néha a szomszéd faházát! A kerti bográcsozás után a nem megfelelően eloltott tűz másnap, harmadnap is újraéledhet ugrótüzek forrásaként.

Mit mond a jogszabály?

2015. március 5-én új jogszabály lépett életbe a szabadtéri tűzgyújtási szabályok vonatkozásában: az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet. Többek között a belterületi és külterületi tűzgyújtással kapcsolatos feladatokat is értelmezi ez a jogszabály.

Azokon a településeken, ahol az önkormányzat nem rendelkezik saját hatáskörben a tűzgyújtással kapcsolatos szabályokról, ott a szabadtéri tűzgyújtás tiltott, ez azt jelenti, hogy az avarégetés nem megengedett ezen települések belterületén. Viszont a kialakított főzőhelyeken, felügyelet mellett, a továbbiakban is lehet bográcsozni. Azon településeken, ahol az önkormányzati rendelet a tűzgyújtást és égetést szabályozza, ott az önkormányzati rendelet az irányadó (például sok helyen a hétfő az a nap, amikor szabad tüzet gyújtani).

Ha valaki tüzet rak, és azt őrizetlenül hagyja, majd áthordja a szél az égő pernyét a szomszéd telkére és az kigyullad, akkor ezért akár 200 ezer forintos bírságot lehet kapni.

Aki engedély nélküli időszakban például avart éget, rá – többek között – tűzvédelmi bírság vár, amely akár 100 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet.  Az égetést csak cselekvőképes nagykorú személy végezheti, abban az esetben, ha gondoskodik a helyszínen a tűz oltásának feltételeiről. Az avar égetésén kívül a környezetre ártalmas, vagy az égés közben azzá váló anyagokat (pl.: műanyag, gumiabroncs, éghető települési szilárd hulladék, stb.) égetni tilos.

Egyébként jelenleg (2017. március 3-tól visszavonásig) általános tűzgyújtási tilalom van életben az egész országban. Ez vonatkozik az erdőkre és fásításokra, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteren belüli területre. Tilos a tűzgyújtás a felsorolt területeken a kijelölt tűzrakó helyeken is, valamint a közút- és vasút menti fásításokban, beleértve parlag és gazégetést is.

Az aktuális tűzgyújtási tilalmakról valamint az erdőtűz megelőzéssel kapcsolatos hasznos tudnivalókról az www.erdotuz.hu oldalon is lehet tájékozódni.

Forrás: erdotuz.hu, www.parkerdo.hu, www.budaorsinfo.hu

Vélemény, hozzászólás?