Miért legelnek a tehenek a pólusok felé fordulva?

1. Hogyan dorombolnak a macskák?

Amikor a macskák boldogok, berregnek, azaz dorombolnak, de senki sem tudja, hogy miként. Dorombolás közben szinte a szívverésüket sem hallani, olyan erővel képesek ezt a különös hangot kiadni. A tudósok szerint ezt a rezgő hangot a hangjukkal képzik. A dorombolás ráadásul csökkenti a fájdalmat és gyorsítja a gyógyulást is, ezért van az, hogy stressz vagy sérülés esetén is dorombolnak a cicák.

2. Honnan „jöttek” egyes élőlények?

Számos fajnak egyszerűen nincs őse, előzménye az evolúcióban. Senki sem tudja pontosan, hogy a kétéltűek miként fejlődtek ki a halakból, hiszen az első partra került egyedek már meglehetősen fejlett tüdővel és fejjel rendelkeztek. Azt is tudjuk, hogy a dinoszauruszok eltűnését (amit vélhetően egy meteorit becsapódása idézett elő) hirtelen az emlősök megjelenése követte, látszólag a semmiből.

Kép: wikipedia

3. Rendelkeznek a szarvasmarhák „mágneses iránytűvel”?

A Google Earth használatával a kutatók több ezernyi legelő szarvasmarha képét tanulmányozták, és különös mintázatra lettek figyelmesek. A tehenek  70%-a északra vagy délre fordította a fejét, evés vagy ivás közben. Ezt a jelenséget mindegyik kontinensen leírták, függetlenül attól, hogy milyen időjárási vagy egyéb földrajzi körülmények uralkodtak.

Kép: depositphotos

4. Mi volt az a bizonyos kocsonyás eső?

1994 augusztusában szokatlan jelenségre lettek figyelmesek Oakville-ben, Washingtonban. Eső helyett valami „kocsonyás izé” hullott az égből. Másnap aztán rengeteg emberen jelentkeztek influenzaszerű tünetek. A kutatók elemezték az anyagot, ami kétféle baktériumot tartalmazott, az egyik gyakori az ember emésztő szervrendszerében is. Azonban a kapcsolatot a baktérium és a fura jelenség között nem sikerült megállapítani.

Fotó: pinimg

5. Mi az a sötét anyag?

Az univerzum mintegy negyedét alkotja a sötét anyag. Ez az anyag nem  lép kapcsolatba a fénnyel, sem az elektromágneses sugárzás semmilyen formájával, ezért rendkívül nehéz bármit megtudni róla. Ezért tulajdonképpen a mai napig nem tudunk róla jóformán semmit sem.

Fotó: Maxwell Hamilton

6. Hány bolygó van a naprendszerünkben?

A Pluto hivatalosan nem számít már bolygónak, így úgy véljük, hogy naprendszerünkben 8 bolygó található. Azonban a Pluto mögötti Kuiper-öv számos kisbolygót tartalmaz. A tudósok több ezer objektumot fedeztek fel ezen a területen, és vannak, amelyek nagyobbak a Plutonál is.

Kép: depositphotos

7. Miért vannak jobbkezesek és balkezesek?

A legtöbb ember (70%-95%) jobbkezes, a kisebbség pedig balkezes (5%-30%). Meghatározhatatlan számú ember pedig ún. kétkezes. Úgy tűnik, hogy a gének meghatározzák a „kezességet”, ugyanakkor nem sikerült „balkéz-gént” azonosítani. A szociális körülményeknek is hatása van: amikor a balkezes gyerekeket leszoktatják a bal kéz használatáról, akkor jobbkezessé válhatnak.

Kép: depositphotos

8. Miért haltak ki az óriási állatok?

Az óriási állatok kb. 10 ezer évvel ezelőtt kihaltak. Néhányan úgy vélik, hogy a klímaváltozás következtében tűntek el a hatalmas állatok, de erre nincs cáfolhatatlan bizonyíték. Más elméletek szerint az állatok az éhínség következtében pusztultak ki. Alaszkában olyan mamutok maradványaira bukkantak, akiknek a gyomra emésztetlen zöldekkel volt tele.

Fotó: depositphotos

9. Miért álmodunk?

Vannak, akik úgy gondolják, hogy az álmok véletlenszerű képek, agyhullámok. Mások szerint ilyenkor az agyunk a megoldatlan problémákat, élményeket, vágyakat dolgozza fel. A tudósok úgy vélik, az álmok szimbolikus jelentéssel bírnak, megfejtésük a mélyebb pszichében rejlik, de senki sem tud biztosat.

Fotó: waltdisneystudios

10. Mi okozza a rejtélyes űrzajt (space roar)?

Miközben a kutatók a fiatal csillagokat tanulmányozták 2006-ban, hirtelen különös, ordító hangokat hallottak. Noha a hang nem tud terjedni az űrben, a rádióhullámok tudnak, a zajokat ebben a formában detektálták. De honnan jöhettek ezek a zajok? A tudósok mindössze annyit tudtak, hogy a hullámok nem ismert csillagokhoz, vagy kozmikus jelenségekhez tartoztak.

11. Miért léteznek különböző vércsoportok?

A különböző vércsoportú vérben különböző antigének vannak a vér sejtes elemei között.  Ezek felelnek a behatoló sejtek azonosításáért, hatástalanításáért. A tudósok azonban nem tudják, hogy miért léteznek különböző típusúak. Feltételezések szerint ezek a fertőzésekkel és immunitással kapcsolatosak. A B vércsoportú emberek pl. sokkal fogékonyabbak az E. coli baktériumra, míg a 0-s vércsoportúak kisebb eséllyel fognak maláriában meghalni.

Fotó: Michaela Rehle (reuters)

Forrás: Bright Side