Vajon hány titkot rejt még a bolygónk?

1. A Föld nem gömbölyű

Mármint nem teljesen gömbölyű, de persze nem is lapos! A gravitációs erőknek köszönhetően nem tökéletes gömb alakú, az Egyenlítő körül egy „kidudorodás” tapasztalható. A Föld poláris sugara 6356,752 km, míg az egyenlítői sugara 6378,137 km, azaz valamivel nagyobb.

2. A „Föld” elnevezés angolszász eredetű

Naprendszerünk minden bolygója római vagy görög istenség nevét viseli, kivéve a mi bolygónkat. A Föld (Earth) elnevezés az angolszász Erda szóból származik, ami talajt jelent (a magyar Föld elnevezés is a föld szóval azonos) és kb. 1000 éves múltra tekint vissza. Az egészben az a vicc, hogy a Föld 71 %-át víz borítja.

3. Egy nap nem 24 órából áll

Az emberek gyakran hangoztatják, hogy kár, hogy egy nap csak 24 órából áll, mert nem jut idejük semmire sem. Pedig valójában még 24 órából sem áll! A tényleges idő, amíg a bolygó megfordul a tengelye körül: 23 óra, 56 perc, és 4 másodperc. Ezt csillagnapnak nevezzük. A szoláris nap pedig azt az időt jelzi, ami a napkorong középpontjának két delelése között telik el, és 16 perc eltérés is lehet ennek értékei között (elsősorban a tengelyferdeség következtében).

4. A Föld az egyetlen bolygó, ahol lemeztektonika működik

A tudósok szerint 7 fő kéreglemez mozog ide-oda, ennek következtében összeütközhetnek, elmozdulhatnak, hegyeket és völgyeket hoznak létre, vulkánokat hoznak működésbe, vagy éppen megrengetik a földet. A jó hír ebben, hogy minden ilyen folyamat lehetővé teszi az élethez szükséges szén újrahasznosítását, feltöltődését, és így az élet folytatódását.

5. A Földnek létezett egy ikerbolygója, a Theia

A tudósok úgy vélik, hogy egyszer réges-régen nem voltunk egyedül, hanem volt egy ikerbolygónk, Theia, ami kb. akkora volt, mint a Mars. Nagyjából 4.533 billió évvel ezelőtt egy napon a Theia becsapódott a Földbe, és mi elnyeltük az ikerbolygónk nagy részét, de az anyagok egy része felrobbant, és a Földből származó anyagokkal együtt létrehozta a Holdat. Miért gondoljuk, hogy ez így volt? Mert a Hold szokatlanul nagy a mi bolygónkhoz képest, és a Földhöz hasonló fémizotópokat tartalmaz.

6. A titokzatos Hold (majdnem) tökéletes pályán kering

A Hold nem véletlenül annyi misztikus és különös történet, legenda szereplője, egészen fura „dolgai” vannak ugyanis. Például a Holdat borító por különös módon lőpor szagú, noha teljesen más anyagról van szó. Hihetetlen egybeesés az is, hogy a Nap 400-szor nagyobb, mit a Hold és éppen 400-szor van távolabb tőlünk, ezért a Nap és Hold egyforma méretűnek tűnnek az égen.

7. Az óceánok kb. 90 %-a felfedezetlen világ

A Földünk nagy részét egyáltalán nem ismerjük! A nagy kékségnek még csak alig 10 %-át fedeztük fel, pedig az óceánokban található a Föld vízének 97%-a és az élővilág 99%-a. Ugyan 212 906 tengeri fajt már azonosítottunk, de még közel 25 millióról nem tudunk semmit!

8. A valaha mért leghidegebb hőmérséklet: -89,2◦C

A Föld leghidegebb helye az Antarktisz, itt mérték a hidegrekordot 1983. július 21-én, -89, 2◦C-ot. A legmelegebbet viszont 1922. szeptember 13-án rögzítették Líbiában (El Azizia), az érték 57, 78 ◦C volt.

9. A Föld legmagasabb pontja nem a Mount Everest

A világ leghíresebb hegycsúcsa, amit mindenki a legmagasabbként ismer, 8849 méter. Azonban, mivel tudjuk, hogy a Föld nem teljesen gömbölyű, minden, ami az Egyenlítő mentén fekszik, valójában közelebb van a csillagokhoz. Vagyis, ez azt jelenti, hogy bár a Mount Chimborazo Ecuadorban csak 6267 méter, technikailag távolabb van a Föld középpontjától, kb. 2,5 km-rel.

Forrás: ODDEE