Különleges darabok.

Kameoka-ban, abban a japán városban, amely a Kiotó-tól nyugatra elterülő hegyeken túl fekszik, érdekes földtani furcsaságot találunk. Kicsi, szubhexagonális köveket, finoman őrölt muszkovit csillámokkal, amelyek a szaruszirt kőzetek közé tartoznak.

Amikor felnyitjuk őket, a belső szerkezetük úgy fest, mintha apró, arany-rózsaszín virágok lennének. Ezért cseresznyevirág kavicsoknak nevezik őket Japán legismertebb, ikonikus jelképe után.

Fotó: John Rakovan

Ezek a virágminták a kutatók szerint nem voltak mindig csillámból. A létüket 6 prizma alakú kristály lerakódás komplex mátrixaként kezdték, magnézium-vas-alumíniumból álló kordieritként, melyek sugáralakban helyezkednek el a középen helyet foglaló, egyetlen súlyzó alakú magnézium-alumínium-szilikát kristály, az indialit körül.

A szaruszirt kőzetek kb. 100 millió éve keletkeztek magmabenyomulás hatására, kontakt metamorf kőzetek.

Fotó: ifuckingloveminerals.tumblr.com

Minden felhalmozódás közepén egy súlyzó alakú indialit kristályt találunk – a közepén nagyon keskeny, a végeken viszonylag széles. A kordierit kristályok a legszélesebbek a cseresznyevirágok közepén, a legvékonyabbak pedig a végeken.

A kordierit-indialit egy második átalakuláson ment keresztül amikor forró víznek, hidrotermális folyadéknak volt kitéve.  Ez a folyadék megváltoztatta az ásványban lévő anyagok kémiai összetételét, az eredeti kordierit-indialit zárványokat csillámmá alakítva.

Fotó: www.mindat.org

Mivel két intenzív, nagyon specifikus átalakulási folyamaton mentek keresztül, ezek a cseresznyevirág kavicsok rendkívül ritkák, csak Japánban fordulnak elő.

Fotó: www.gemrockauctions.com

Ezek a kövek annyira finomak, hogy nagyon könnyen félbetörhetőek, az ujjaink között is el tudjuk morzsolni őket. Annak érdekében, hogy a finom minta megmaradjon, a helyi japán emberek bevonják a köveket egy faragasztó hígított oldatával.

Forrás: www.amusingplanet.com