A világ legtávolabbi lakott szigete: Tristan da Cunha

Mindenki rokon.

Tristan da Cunha egy vulkanikus sziget az Atlanti-óceán közepén, 2816 km-re Dél-Afrikától. A legnagyobb és egyetlen települése, egyben székhelye, Edinburgh of the Seven Seas 2400 km-re terül el a legközelebbi lakott területtől, Szent Ilona szigetétől.

A földdarab közel kör alakú, átlagos átmérője 11 km, összesen pedig 98 km²-nyi területet borít.

A sziget főként hegyekkel borított, az egyetlen sík területen, az észak-nyugati parton találjuk a már említett települést. A sziget vulkánja a Queen Mary’s Peak, amely 1961-ben kitört; szinte az összes lakos elmenekült ekkor és az Egyesült Királyságba költözött. 1963-ban azonban visszatértek és mindent újjáépítettek.

A sziget távoli elhelyezkedése nagyon megnehezíti a külvilággal való összeköttetést, a kereskedelmet.

Mivel repülőtere nincs, a szigetet kizárólag vízi úton lehet elérni. Noha a Dél-Afrikából érkező halászhajók rendszeresen ellátják a szigetet, az RMS Saint Helena is felkeresi a földdarabot évente egyszer, amikor Fokváros és Szent Ilona között hajózik.

A szigetet először Tristão da Cunha portugál felfedező pillantotta meg 1506-ban, de a meredek sziklafal és a zord tenger megakadályozta a kikötést. A földdarabot saját magáról nevezte el, nem tudhatván, hogy csak 140 évvel később fog emberi láb lépni a területre.

Fotó: onelifemagazine/Flickr

1643-ban jegyezték fel az első partraszállást, de már az 1800-as éveket írtuk, amikor az első tartósan letelepedő ember is megérkezett. Ő volt Jonathan Lambert, aki Massachusetts államból érkezett és sajátjának nyilvánította a területet. Lambert azonban 2 évvel később elhunyt egy hajóbalesetben.

Napjainkban 246-en lakják a szigetet (2019-es adat), akik mindössze 8 vezetéknéven osztoznak.

A jelenlegi lakosok vélhetően ugyanattól a 15 őstől származnak: 8 férfi és 7 nő érkezett a szigetre 1816 és 1908 között, főként az Egyesült Királyságból, Hollandiából, az USA-ból és Olaszországból. A lakók mindegyike farmer, saját állatállománnyal. Egyetlen családnak sincs magánbirtoka, minden földterületet a közösség birtokol.

Fotó: Savista Magazine/Flickr
Fotó: Captain Martini/Flickr

Minden kényelem adott: a szigeten van víz, áram, szennyvízelvezetés. Az egészségügyi ellátás ingyenes, azonban csak egy dél-afrikai orvos praktizál itt és 5 nővér. Van egy kicsi, de érdekes múzeuma, egy iskolája, egy kézműves boltja, egy medencéje és egy rádióállomása. Régi stílusú kisboltok mellett egy nagy szupermarketben is bevásárolhatunk.

Fotó: Pauline and John Grimshaw/Flickr
Fotó: Chris&Steve/Flickr

Lakói halászatból, hajójavításból, bélyegkibocsájtásból élnek. Híres a kiváló langusztája. Az észak-nyugati síkságon a lerakódások zöld mezőket hoztak létre, itt a lakosok krumplit termesztenek. Éghajlata hűvös, viharos, csapadékos, de igazán hideg soha nincsen. A növényzet ezért szinte szubtrópusi. Közigazgatásilag a brit tengerentúli terület autonóm részének számít.

Fotó: Maurits Heech/Flickr

Forrás: www.amusingplanet.com