Gyorskaja, hulladékok: az európai gólyák tömegesen maradnak itt télre, vándorlás helyett

Nem jó hír.

Figyelmeztető tanulmányok jelzik, hogy az európai fehér gólyák ahelyett, hogy Afrikába repülnének telelni, hulladékokból és gyorséttermi szemétből csipegetve vészelik át a hideg időszakot. Európa-szerte megfigyelhető jelenség, hogy a rendelkezésre álló ételmaradék tömegre szoknak rá, ami jó néhány problémát felvet.

A tucatkaják nem csak az ember számára elérhetőek, de lassan az állatok is hozzászoknak.

A kukákban, utcákon fellehető rengeteg hulladék, maradék szépen lassan megváltoztatja a gólyák vándorlási szokásait is, és a madarak egy része inkább itt marad Európában (különösen a déli területeken, Spanyolországban, Portugáliában) ahelyett, hogy útra kelne az afrikai tájak felé. Sőt, a nyomkövetések szerint a francia, német, svájci, holland gólyák jó része is Afrika helyett inkább Európa déli területei felé veszi az irányt.

Fotó: P. Pleul

Az elmúlt években február eleje környékén érkeztek meg a gólyák Spanyolországba, Portugáliába, és más európai országokba, így Magyarországra is. Ősszel pedig szokás szerint útra keltek, hogy többezer km-t utazzanak Afrikáig, ahol az élelem a hideg évszakban is bőségesen a rendelkezésükre állt.

Mára ez a migrációs viselkedés megváltozott. Olyan elképesztő mennyiségben találnak ugyanis ételt télen is maguknak itt, Európában, hogy egyszerűen nincs miért útra kelniük. Egyes szakértők szerint Spanyolországban például már a gólyák 80-%-a ott marad télre.

A hulladéklerakókban található szerves anyagok, valamint a rizsföldekre behurcolt invazív vörös rákfajok tökéletes téli túlélést biztosítanak – ha egyszer a madarak megtanulták, hogy miként jutnak hozzájuk.

A fiatal egyedek még mindig vándorolnak, talán a genetikai parancsnak engedve. Azonban évek során megtanulják a túlélést itt, gyorsan alkalmazkodnak. Napjainkban a 20 %-nyi fiatal még elrepül, de a 80 % felnőtt már nem.

A Spanyolországban és Portugáliában maradt gólyák hatalmas csapatokba rendeződve telepednek le a hulladéklerakók, feldolgozók környékén. Az állatok étrendjüknek kb. 70 %-át innen csipegetik össze.

A költési időszak alatt a fészkeik közelében maradnak, de amint megérkezik a tél, a napi ingajárat a hulladéklerakókhoz rendszeressé válik. Egyszerűen hozzászoknak a gyorskajához, függeni kezdenek attól.

Fotó: R. Lammers

Úgy tűnik, a gólyák profitálnak ebből az új módiból. Mivel visszajárnak ugyanarra a fészekre, pontosan megismerik a környék ellátóhelyeit és tudják, hol számíthatnak maradékra.

Nem mindenki örül felhőtlenül a gólyák meghosszabbított itt tartózkodásának. A telekommunikációs cégek, örökségvédelmi szakemberek, és civilek egy része is kénytelen azon dolgozni, hogy a mértéktelen terjedést megállítsa és a károkozást megelőzze. Szerintük ugyanis aggasztó, hogy a madarak rohamosan terjednek, nincs természetes ellenségük és egyébként is védelmet élveznek. A problémát a hatalmas fészkek jelentik elsősorban. A gólyák ugyanis mindeközben rongálják az épületeket és a telekommunikáció infrastruktúrát, a vég nélküli élelemforráson táplálkozó, egyre növekvő számú madársereg óriási kockázatot jelent.

A jövő bizonytalan. 2014-ben szigorították a hulladéklerakókra vonatkozó szabályokat az Európai Unióban, így hamarosan elérhetünk oda, hogy nem találnak majd itt élelmet a madarak.

Az új viselkedési mintázat következményei egyelőre beláthatatlanok. Ha az élelemforrás megszűnik itt, akkor akár éhen is halhatnak a gólyák, vagy alternatív táplálék után néznek, esetleg megtanulnak újra migrálni.

Forrás: www.dw.com