Hatalmas, kígyószerű alakzatban mozog együtt ezernyi lárva

Gyorsítósáv.

Mintha egy gigantikus kígyó kúszna, úgy haladnak a lárvák a különös menetben. Lengyelül plén-nek, németül Heerwurmnak nevezik ezt az egyedülálló menetet.

Már a 17. században megfigyelték, hogy a Közép-Európában honos feketeszárnyú tőzeglégy lárvája óriási menetben vonul, állítólag a tömeg hossza 50 cm-től egészen 10 méteresig terjedt. A lengyelek plén-nek nevezték el a szokatlan alakzatot. Ritka és megmagyarázhatatlan dolognak tartották, senki sem tudta, hogy miért vonul együtt néhányszáz vagy akár több tízezer lárva. Az sem volt világos, hogy milyen cél felé igyekeznek.

A plén-ről szóló első feljegyzéseket 17. századi dokumentumokban találták. A Sziléziában megfigyelt jelenséget a balszerencsével vagy épp ellenkezőleg, a jóléttel és a boldogsággal hozták összefüggésbe.

Az utóbbiban bizakodók a lárvákat összeszedték, megszárították és szétszórták a területen, az istállókban a jó termés reményében.

A II. világháború után számos jelentés érkezett Lengyelországból, főként a Kárpátokból és a lápvidékekről. Azóta már a világ több pontján felfigyeltek az együtt masírozó lárvákra, többek közt Oroszországban, Litvániában, Svédországban, Norvégiában, Svájcban, Észak-Amerikában, sőt Magyarországon is!

A tudomány pedig több magyarázattal próbált szolgálni, de a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint az ezernyi apró lárva együttmozgása valójában csak a gyorsabb sebesség elérése miatt történik. A lárvák ugyanis úgy kúsznak át egymás fölött, mintha futószalagon lennének, de közben az alsó réteg is mozog, így a felül lévők kétszer gyorsabban haladnak, mintha maguk kúsznának. Amikor azonban előrébb jutottak, ők kerülnek alulra, hogy a többiek is haladhassanak. Egyfajta társadalmi munka ez a közlekedés megoldására.

Az, hogy mi a tömeges vándorlás végső célja, még nem tisztázott, de a kutatók a napfény szárító hatását és az élelem hiányát vizsgálták.

Forrás: www.odditycentral.com, kiemelt kép: Imgur