Házikedvencek a kamera előtt

Aki megosztja az életét egy állattal, legyen az szárnyas, pikkelyes, vagy szőrös akár, érthető módon büszke nemcsak a közösen elért eredményekre, de a kedvence szépségére, bohókásságára is.

Nyilván nem lehet mindenki fotós fenomén, azonban néhány egyszerű trükk segítségével a lakásban, a kertben, vagy a parkban, esetleg egy erdőben is jó minőségű fotókat tudunk készíteni barátainkról, társainkról.

Miért nem olyan egyszerű a házikedvencek fotózása?

Az nem újdonság, hogy azok az állatok, akikkel szoros közelségben élünk, megtanulják a szokásainkat. Az viszont már a házikedvencek hihetetlen asszociációs képességeiről árulkodik, hogy felismerik az okostelefont, fényképezőgépet, és bizony megállnak, sőt, akár pózolnak is nekünk.

Ez persze időbe telik, és amíg megtanulják összekötni a gazdi óhaját a készülékkel, addig izegnek-mozognak, csak azért se maradnak ott és úgy, ahogy szeretnénk őket lefényképezni.

Éppen ezért, célszerűbb okostelefon helyett olyan fényképezőgépet és kiegészítőket – szűrők, objektívek, statív – használni:

  • Amivel az állatot a természetes tevékenységei, például futtatás, edzés közben, akár távolról is le tudjuk kapni,
  • vagy alkalmasak makró készítésére,
  • anélkül, hogy beavatkoznánk a szituációba, és
    a természetétől idegen, irreális magatartásra kényszerítenénk az állatot.

Hogyan fotózzuk az állatainkat?

A következő tippek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy valóban jó fotókat készíthessünk házikedvenceinkről.

Használjunk természetes fényt

A vaku vörösszem-effektust okoz, ami roppant előnytelenül fest, illetve a vaku maga megijesztheti az állatokat. Ha otthon nem tudunk elég természetes fényt biztosítani a fotózáshoz, akkor olyan helyiségben fotózzunk, ahol jó a megvilágítás, illetve használjunk fényvisszaverő elemeket. (Nyilván ügyelni kell arra, hogy az állat érzékszerveit ne bántsa az erős fény.)

A szem a lélek tükre

A házikedvencek portréfotózásakor törekedjünk arra, hogy a szem és a szem környéke lehetőleg a fókuszban, a kompozíció éles és kontrasztos része legyen. Az ilyen képek mindig rendelkeznek egyfajta érzékenységgel, intimitással, mélyebb érzéseket és magasabb rendű intelligenciát kölcsönöznek az állatoknak.

Nyugodt közelség

Ne várjunk arra, amíg a barátunk hozzánk jön, amikor le akarjuk fotózni. Menjünk oda hozzá, üljünk, vagy feküdjünk le mellé, ezzel az állat saját perspektívájából mutathatjuk meg a világot, amiben ő él, amit ő érez és lát belőle.

A karakter kiemelése

Az állatok is egyedi személyiséggel rendelkeznek, mindegyiküknek megvannak a maga szokásai, sokszor még a rutinszerű tevékenységeket is eltérően csinálják. Az sem ritka, hogy kifejezetten furcsa, vagy meghökkentő dolgokat tesznek, vagy olyan összetett viselkedést mutatnak, ami csakis rájuk jellemző.

Használjuk a makrót

A makró nagyszerű eszköz arra, hogy részletgazdag, szuperközeli képeket készítsünk kedvenceinkről. A makróval nemcsak az esztétikumot tudjuk jobban kifejezni, de az állat személyiségét is.

A meglepetés ereje

Ha szeretnénk egy dinamikus, éberséget tükröző fotót készíteni, lepjük meg házikedvencünket. Ez azonban nem azt jelenti, hogy meg kell ijeszteni!

Viccesnek szánt kényszerítés például, amikor egy műkígyót dobnak a nyugodtan pihenő cica elé, amitől az elképesztő pózban, rugó módjára pattan fel fekvő helyzetéből.

Ha ilyesmit látunk, sose felejtsük el, hogy:

  • Ez vészhelyzeti reakció, ami hihetetlen adrenalinlöketet juttat az állat szervezetébe, amitől az stresszállapotba kerül.
  • Számunkra is kellemetlen, ha valaki önmaga szórakozására ijesztget, nos, az állatok számára ez még kellemetlenebb.
  • Őt ilyenkor ugyanis arra készítik fel az ösztönei, hogy meg kell küzdenie az életéért.
  • Ha gyakran teszünk ilyesmit, pusztán egy fotó és a várható közösségi reakciók kedvéért, idővel el fogjuk veszíteni az állat bizalmát, ami félénkségben, idegességben, agresszív magatartásban, esetleg a vizelési szokások megváltozásában fog megnyilvánulni.

Keltsük fel inkább a figyelmét füttyszóval, vagy egy klikkerrel, síppal. Ha ez utóbbiakat amúgy is használjuk az állat trenírozásában, a hatás még erőteljesebb.

A tervezés alapja a türelem

Van, amikor adja magát a szituáció, egy olyan fotó lehetősége, amitől biztosan felrobban majd a net, de legalábbis a követőinknek biztosan tetszeni fog. Az ilyen fotók erénye a spontaneitás.

A hétköznapi gyakorlatban viszont jobban beválik, ha rákészülünk a fotózásra:

  • Előkészítjük a terepet, a hátteret, a világítótesteket,
  • ha szükséges fényvisszaverő elemeket is elhelyezhetünk célterületen kívülre,
    eszközöket, játékokat, különböző textúrájú anyagokat tehetünk a területre, attól függően persze, hogy mit akarunk bemutatni.
  • Ugyanakkor minden előkészület romba dőlhet egy egyszerű ténytől: kedvencünknek nincs kedve hozzá. Az biztos, hogy kirobbanóan dinamikus fotókat ilyenkor nem fogunk tudni készíteni, ne is erőltessük. A csendes, nyugodt pihenés, az állat mozdulatlan szépségének megörökítésére kitűnő alkalom.

Miért olyan sikeresek az állatfotók a közösségi médiában?

Számos tanulmány készült arról, hogy miért is szeretik az emberek a közösségi médiában megosztott fotókat, videókat nézegetni.

  • Az állatfotók nemcsak jó kedvre derítenek, de élettani folyamataink jelentősen javulnak a hatásukra,
  • Nyugodtabbak, elengedettebbek, kipihentebbek és jókedvűbbek leszünk nemcsak az állatok közelségétől, de a fotók, videók nézegetésétől is.
  • A magasabb szintű kognitív képességekkel rendelkező állatok nem pusztán idomíthatók, élvezik is a közös munkát, az ember közelségét, sőt, gyakran adják tanúbizonyságát annak, hogy rendelkeznek humorérzékkel.

Bármennyire is szeretnénk azonban mindezt megmutatni a nagyvilágnak, ha az állat egyszerűen kisétál a képből, jelezve, hogy még ebben a formában sem hajlandó az együttműködésre.

Tartsuk tiszteletben a kívánságát. Végtére is Ő nem egy tárgy, hanem egy élőlény, akinek ugyanúgy joga van a zavartalan magánélethez, mint bárki másnak.