December 6-ig voksolhatunk!

Ahogyan azt már megszoktuk, idén is van lehetőségünk szavazatunkkal segíteni az Év rovara kiválasztását. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a rovarokra, élővilágban betöltött szerepükre és védelmükre.

Idén 3 óriás száll ringbe, akik ijesztőnek és félelmetesnek tűnhetnek addig, amíg jobban meg nem ismerkedünk velük.

Ők várják a szavazatokat (a Magyar Rovartani Társaság bemutató írásai alapján):

Fűrészlábú szöcske (Saga pedo)

Az óriások között is a legóriásibb egy igazi amazon. Hazánk és egyben Közép-Európa leghosszabb testű rovara, akár 11,5 centiméteresre is megnő, amiből 3-4 centit tesz ki a potroh végén található ívesen hajlott tojócső.

Ragadozó rovar, kizárólag élő és mozgó ízeltlábúakat fogyaszt. ritkán kerül szem elé, mert Zöld vagy barna alapszínű, többnyire fehér és sötét mintázatú teste teljesen beleolvad a növényzetbe. Itt mozdulatlanul várja a közelébe tévedő prédát, amit villámgyors mozdulattal kap el az első két pár lábával. Ezeken két sor fűrészes fogazat gondoskodik arról, hogy ne szabadulhasson a zsákmány, amit rögtön el is kezd fogyasztani méretes rágóival.

A fűrészlábú szöcske kizárólagos szűznemző, csak nőstény egyedei vannak.

Hazánkban elsősorban középhegységi száraz gyepekben, sztyepplejtőkön és sziklagyepekben, bokorerdők tisztásain fordul elő. Az Alföldön egyetlen populációja Bugacon található, a közelmúltban pedig a Kisalföldön is előkerült.

A fűrészlábú szöcske védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 forint.

Fotó: Bernard DUPONT/Wikimedia Creative Commons

Óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata)

Az óriás tőrösdarázs a legnagyobb európai hártyásszárnyú, testhossza az 5 cm-t is meghaladhatja. A nőstény általában termetesebb a hímnél. Teste zömök, a fekete lábakon a nősténynél erőteljes ásótüskék is fejlődtek.

Magányos életmódú, parazitoid faj. Lemezescsápú bogarak lárváinak élősködője, elsődleges gazdaállata az orrszarvúbogár, de különböző cserebogárfajokban és nagy szarvasbogárban is fejlődhet. A nőstény óriás tőrösdarázs ásótüskés lábaival kapar utat magának a földben a pajorhoz, fullánkja szúrásával maradandó bénulást okoz, majd ráhelyez egy petét. A kikelő darázslárva eleinte kívülről fogyasztja a mozgásképtelen áldozatot, majd belefúrja magát. Miután teljesen elfogyasztotta, a gazda bőrén belül vöröses gubót sző, ebben telel át. A kifejlett darazsak csak a következő tavasszal a bújnak elő a talajból. Az imágók virágokat látogatnak, nektárral táplálkoznak.

Hazánk minden részéből ismeretes, főleg száraz, meleg, erősen napsütötte helyeken található. Az utóbbi években gyakoribbá vált, még budapesti parkokban, kertekben is felbukkant. Mérete, megjelenése miatt gyakran ijedelmet okoz, pedig igen békés óriás, semmi esetben sem támad az emberre.

Védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes)

Az óriás énekeskabóca nemcsak, hogy a legnagyobb termetű közép-európai énekeskabóca, de a kabócák alrendjének legnagyobb képviselője is. Az állat teste sötétbarnás színű, a fej, az előtor és a lábak mintázata, valamint a tor és potrohízek szegélyei barnásvörös színezetűek. Jelenlétét elárulja a hímek éneke, melyet potrohuk tövénél található páros membránokkal keltenek. A kiadott hang hullámhossza és frekvenciája a fajra jellemző.

Az óriás énekeskabóca más kabócákhoz –– hasonlóan növényi nedvekkel táplálkozik, amely szúró-szívó szájszervével szívogat. Lárvái fák gyökerei közt fejlődnek, éveken át. Az énekeskabóca-lárvák tökéletesen alkalmazkodtak a földalatti életmódhoz, ennek bizonyítéka pl. ásásra módosult első pár lábuk. A fejlődés befejeztével a lárva a kiássa magát a felszínre, majd vedlik kifejlett rovarrá. Hátrahagyott lárvabőreik alapján a faj azonosítható az első pár láb fogazottsága alapján.

Élőhelye meleg, száraz hegyvidéki területek. Hazánkban legnagyobb számban a Balatonfelvidéken és a Budai-hegységben fordul elő.

A faj hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 5 000 Ft.

+IMG_4734 + Óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes)_cr

Szavazás és további információ:

Év Rovara 2022 – Szavazás – Magyar Rovartani Társaság