Íme a gyerekek kíméletlen őszinteséggel megírt levelei a felnőttekhez

A gyerekek még képviselik a romlatlan, szókimondó őszinteséget.

Elmondják, amit gondolnak és ahogy gondolják, vagy jelen esetben leírják. Felnőttként már mosolygunk rajta, de egy kicsit elgondolkodtató, hogy az őszinteség miért kopik ki idővel?

“Kedves Anya! Annyiiiiiiira köszönöm, hogy te vagy az anyukám. Ha más lenne az anyukám, arcon ütném és megkeresnélek téged! Szeretettel, Brooke”

“Kedves Mrs. MacMahon! Te egy jó tanár vagy, de nem vagy a kedvencem.”

“Kedves apa! Olyan boldog vagyok, hogy én és Isaac veled leszünk! Nekem és Isaac-nek is nagyon hiányzol! Remélem te és anya újra összejöttök, de nem fogtok, mert anya nem kedvel téged.”

“Kedves Isten, köszönöm a kisöcsémet, de én egy kiskutyáért imádkoztam. Joyce”

“Köszönöm a csodálatos vízipisztolyt, amivel le foglak lőni. Scott”

“Nem foglak szeretni, ha rákényszerítesz, hogy kitakarítsam a szobám”

“Anya, jobban szeretlek, mint a szivárványt és a gyönyörű kék eget. Jobban szeretlek, mint a boglárkát és a szárnyas pillangókat. Jobban szeretlek, mint a… tehenet.”

“Eric és anya ne vegyetek ebből, mert anyának fenékproblémái vannak, Eric meg túl sokat vesz”

“Amikor 8 éves voltam a szomszédunk kutyája mindig a kertünkben kakilt, ezért egy nap én kakiltam az ő kertjükbe.”

“Apa emlékezz. Apa és fia nap. Nem apa alszik az ágyban nap. Érted. Ez a nap nem az a nap.”

“Anyukám szeret bort inni.”

“Remélem sok ajándékot fogsz kapni és boldog karácsonyt.. és kövér vagy.”

“Haragszom rád és nem beszélek veled ma és holnap. Ui: egész nap. Ui2: azért még szeretlek.”

Forrás: BoredPanda