Magyarországról sétálunk fel, de a bejárat már Szlovákiában van: egy impozáns vár a két ország határán.

A somoskői vár a magyar–szlovák országhatáron,Somoskő település fölé magasodó, 526 m magas vulkáni csúcson található, már szlovák területen. Sátorosbányához tartozik, ami a Losonci járás része.

Már a 13. század második felében emelkedett itt vár, amelyet a Kacsics nemzetség építtetett. Az építéshez a környék jellegzetes anyagát, a bazaltoszlopokat is felhasználták. Később Csák Máté nemzetsége, majd Szécsényi Tamás báró birtokolta, azután a Losonczyak kapták meg, majd az erődítményt a török háborúk idején a végvárrendszerhez kapcsolták, megerősítésére ágyútornyokat és körbástyát építettek. A legenda szerint az 1570-es években Balassi Bálint gyakran látogatta itt Losonczy Annát, akihez később az irodalomból is ismert Anna-verseket írta. A török időkben Somoskő vára is elesett, egészen 1593 őszéig lengett a török lófarkas zászló tornyai felett, és erősen leromlott állapotban került vissza a magyarok kezére. Végső hanyatlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit. További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek – Szlovákia önálló állammá alakulása után – sajnálatos módon félbeszakadtak.

Somoskő

Fotó: http://www.salgotarjan-turizmus.hu

A schengeni egyezmény életbe lépése óta a vár és a vár északi oldalán található világhírű bazaltzuhatag magyar oldalról teljesen szabadon, útlevél nélkül látogatható. Nagy szó ez, ugyanis a pár méterrel a határ mögött emelkedő várat évtizedekig csak a falu széléről lehetett csodálni. Egyébként magát Somoskőt is Csehszlovákiának ítélték a trianoni szerződésben, viszont Dr. Krepuska Géza gégészprofesszor elérte (egy francia antanttiszt életmentő műtétéért cserébe), hogy a Nagykövetek Tanácsa mégis Magyarországnak adja Somoskőújfalut, Somoskőt, a bazaltbányát (de a várat nem) és a Medves-fennsík egy részét. A terület 1924. február 15-én lett ismét Magyarország része.

Somoskői Bazaltzuhatag

Fotó: http://www.minden-ami-magyar.hu/

A vár alatt lévő parkolóból egy meredek ösvény vezet fel a vár lépcsős bejáratához. Itt már Szlovákiában vagyunk, a belépődíjat euro-ban, forintban is lehet fizetni. A várból lenyűgöző a kilátás a környék dombjaira, erdőségeire. A vár bejáratától továbbhaladva, pár perc alatt érjük el a szintén Szlovákiában található geológiai képződményt, a bazalt zuhatagot. A sziklafalból kihajló, 16 méter hosszú oszlopos bazaltömlés az orgonasípokhoz hasonló. Az oszlopos elválás jellemző a bazaltra, azonban az itt látható, sajátosan hajlott forma európai ritkaságnak számít, ezen kívül a világon összesen 3 helyen található meg ez a fajta geológiai unikum. Egykor Bécs utcakövei készültek somoskői bazaltorgonából.

A vár alatt álló kis házikó a Petőfi Emlékkunyhó, annak emlékére épült, hogy Petőfi Sándor 1845. június 12-án látogatást tett Somoskőn. A vár lábánál egy hangulatos vadaspark is várja a turistákat, a kirándulók pedig a környező jelzéseken kalandozhatnak.