Többféle biztonság.

Egy brit országos napilap (The Guardian) közzétette a Városok Biztonsági Indexét a 2019-es évre, és ismételten Tokió végzett az élen. A top 10-be került városok közül 6 ázsiai vagy óceániai, 2 Európában található, 2 pedig Észak-Amerikában.

Sokakat meglephet a sorrend, de tisztázni kell valamit. Ez az index nem pusztán a fegyveres akciók vagy a bűncselekmények alapján rangsorol.

Egyfelől vizsgálták a személyes biztonságot, aminek jó indikátora például, hogy milyen biztonsággal gyalogol végig egy nő egyedül éjjel az utcákon. Ha ezt részletesebben megnézzük akkor nem csak az erőszak valószínűségét mutatja meg, de ide tartozik az is, hogy milyen az infrastruktúra, van-e egyáltalán járda, nem üti-e el egy jármű, van-e közvilágítás, és nincs e- akkora szmog, hogy már az utcára kilépni sem lehet.

A biztonságot 4 kategóriában mérték: személyes, infrastrukturális, egészségügyi és digitális biztonság.

A digitális biztonság talán a legkevésbé egyértelmű: magában foglalja azt, hogy a városlakóknak milyen lehetőségeik vannak az ingyenes internet használatára, és más digitális csatornák elérésére anélkül, hogy a magánéletüket, személyességi jogaikat, privát szférájukat támadás érné, vagy adatlopás áldozatai lennének. A városokat a digitális fenyegetések kezelése, a technológia szintje és a netes biztonságért felelős csapat megléte alapján értékelik.

Az infrastrukturális biztonság az épített környezetet, a város infrastruktúráját vizsgálja és azt, hogy a terrortámadások és természeti katasztrófák esetén mennyire sebezhető, sérülékeny. Az indexnél figyelembe veszik azt is, hogy milyen az infrastruktúra minősége, a tömegközlekedés biztonsága, de a bekövetkezett közlekedési balesetek, terroresemények is számítanak.

Ha részletesen megnézzük mind a 4 kategóriát, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy Szingapúrt és Tokiót leszámítva, amelyek szinte minden listának az élén állnak, a többi város nem tud minden szempontnak maradéktalanul megfelelni. A személyes biztonság például kiemelkedően jó Koppenhágában, de az infrastruktúra esetén már jóval hátrébb kerül a dán főváros. Sajnálatos módon Budapestet hiába keressük a listákon.

Kép: Economist Intelligence Unit

A tanulmány legérdekesebb része talán a biztonság fogalmának meghatározása: ez jelentheti azt, hogy valaki úgy tud végigsétálni az utcán, hogy nem rabolják ki vagy nem lövik le, vagy szúrják le, de ugyanakkor nem is ütik el autóval, sőt nem lesz beteg a belélegzett szennyeződéstől, portól, és ha gond van, akkor el tud jutni a megfelelő egészségügyi intézménybe, ráadásul még megfelelő minőségű ételt is kap ott, és nem lopják el közben a mobilját sem.

Forrás: www.treehugger.com