A mozaikos élőhelykezelés a szikes területek fenntartását segíti.

A Kiskunság szívében, Kecskeméttől körülbelül 60 km-re található székek: a Zab-szék, a Kelemen-szék, a Böddi-szék és a Maka-szék természetvédelmi szempontból nagyon értékes területek, mivel ilyen jellegű élőhelyek Európában már szinte kizárólag a Kárpát-medencében fordulnak elő.

Idén a Maka-szék került a botanikusok érdeklődésének központjába, ugyanis kb. 8 000 tő védett réti őszirózsát találtak a területen. Egy botanikai felmérés során vált világossá, hogy az eddig sziki őszirózsának hitt virágmezőt valójában három őszirózsa faj alkotja: a nagyobb termetű, védett réti őszirózsa, a hasonló, de kisebb sziki őszirózsa, és a napsárga virágú aranyfürt, amely ugyancsak az őszirózsákhoz tartozó növényfaj.

A védett réti őszirózsát eddig még nem írták le a területről, most azonban egyszerre több ezres állományt találtak. A Maka-szék szikes rétjein és a magasabban fekvő hátakon már korábban is felfigyeltek arra, hogy eltérő a növényzet, mint a környékbeli szikesek flórájától.

Az eltérő növényzetre magyarázat lehet, hogy a talajt a Maka-széki szikeseken változatosabb sófélék szikesítik és kevésbé lúgos, mint a székek belsejében. A Maka-széket behálózó szikes kis erecskék, a szikerek között kisebb magaslatok, hátak vonulata helyezkedik el, ahol a talaj löszös, csak a mélyebb rétegekben mutatkozik só. A réti őszirózsa a magasabb fekvésű hátakon, a sziki őszirózsa pedig a szikeres részeken volt tömeges, míg a harmadik őszirózsaféle, az aranyfürt jellemzően a két rokon őszirózsa között az átmeneti területen helyezkedett el.

A védett réti őszirózsa idei tömeges megjelenésére magyarázat lehet a mozaikos élőhelykezelési eljárás: a kaszálásból kihagyott területrész ebben az évben épp a réti őszirózsa élőhelyére esett, így a háborítatlan gyepterületen a korábban rendszeresen lekaszált növények most nagyobb tömegben kifejlődhettek.

A szikes puszták eredeti, rendkívül változatos és sokszínű élővilágának fenntartásához a szakemberek változatos területhasználati módszereket alkalmaznak. Ugyanazon területrészeken bizonyos időközönként színesíteni kell a kezelés módját: a legelő állatfajok változatossága, a kaszálási időpontok széthúzása, vagy az érintetlenül hagyott területrészek kisakkozása nagy kihívás a gazdálkodás számára, ám nagyon sok előnnyel jár a terület élővilága számára. Különösen fontos ez azért, mert az utóbbi évtizedekben kedvezőtlen folyamatok mentek végbe a szikes élőhelyeken. Az ötvenes-hatvanas években zajló csatornázás, és a megszűnő külterjes állattartás következményeként a szikes tómedreket, réteket és mélyületeket sok helyen elborította a nádas-zsiókás mocsári növényzet.

Forrás: erdeiprogramok.hu