A vőlegényről kiderült, hogy menyasszony.

Izgalmas az élet a pécsi állatkert varánusz-részlegén: a világon elsőként itt születtek kis varánuszok szűznemzéssel! Eddig ugyanis nem ismert olyan dokumentált eset, hogy egy nőstény varánusz hím közbenjárása nélkül adott volna életet a kis gyíkoknak.

Ervina, az állatkert egyik szalagos varánusza fél éve egészséges tojásokat rakott, a gondozók pedig gondolták, beteszik a keltetőbe őket – meglepetésükre négy kis varánuszbébi kelt ki pár hete.

Ennek egyik magyarázata a szűznemzés jelensége lehet. A szűznemzés egy olyan túlélési stratégia, olyan genetikai jelenség, ami biztosítja az állatok – például a hüllők, halak, kígyók – szaporodását, hím egyedekkel történő párzás nélkül, tehát az állatok egyedfejlődése csak a nőstények petesejtjéből indul meg, a hímivarsejtek nélkül. A szűznemzés még a vadon élő hüllők esetében is rendkívül ritka.

A szalagos varánusz, más néven vízi varánusz (Varanus salvator) Dél-Kelet Ázsia lakója, megtalálható Indiában, az indonéz szigetvilágban és Ausztrália északi partjainál is. Magyar nevét a sötét alapszínű testén végigfutó, világosabb, szalagszerű mintázatról kapta.

Ervináról tudni kell, hogy volt egy társa, Ervin, egy hatalmas varánusz, aki azonban elpusztult. Később Ervina új vőlegényt kapott, róla viszont kiderült, hogy menyasszony.

Így éldegélt a két nőstény pár éve, Ervina pedig évente több alkalommal is rakott tojásokat, átlagosan húsz darabot, de ezek a tojások nem voltak egészségesek, torzak, összeesettek voltak. Az évek során azonban valamiért Ervina tojásai egyre szebbek, nagyobbak, egészségesebbek lettek. A nagyjából fél éve lerakott tojásait is ezért rakták keltetőbe.

Tudni kell, hogy a szűznemzés során született állatok esetében nagyon nagy a halálozási arány különböző genetikai és fejlődési hibák miatt.

Ahhoz, hogy elérjük, hogy a kis gyíkok egészségesen kikelhessenek, fél évig kellet folyamatosan, hiba nélkül egy megadott szinten tartani a keltetőben a páratartalmat, az oxigénszintet és a megfelelő hőmérsékletet.  A kikelést követően is speciális nevelést és kiemelt törődést igényelnek ezek az apróságok, amit nehezít az, hogy kevés a leírt tapasztalat és tudás az ilyen körülmények között született gyíkok gondozásáról.

A szenzációra egyébként egy másik magyarázat is lehet, bár az is elég hihetetlen.

Eszerint a nőstény varánusz még az “előző párjával”, vagyis a tényleges hímmel párzott, több, mint 3 évvel ezelőtt! Egyes hüllőfajok nőstényei képesek hosszabb-rövidebb időre elraktározni szervezetükben a hímek örökítőanyagát. Ebben az esetben azonban extrém hosszú tárolási időről beszélhetünk, hiszen a nőstény állat immár több, mint 3 éve nem volt együtt hímmel, ezen kívül a hím idős kora miatt valószínűleg nem volt párzás a varánuszoknál.

A nagyközönség egyelőre még nem láthatja az apróságokat, és folyik a DNS vizsgálat is, hogy kiderüljön, mi történt.

Forrás és képek: pecszoo.hu