Egy fura finomság: hogyan fogjunk hozzá a passiógyümölcs-evéshez?

Azok ott az apostolok.

Az itthon sem ismeretlen golgotavirág elsősorban Közép-Amerikában őshonos, termése a passiógyümölcs vagy másnéven maracuja. A fura gyümölcsöt hipermarketekben, nagyobb zöldségeseknél nálunk is lehet kapni, de a legtöbben nem tudjuk, hogy mihez is kezdhetnénk vele. Pedig a savanykás gyümölcs finom, ráadásul sokkal egyszerűbb megenni, mint gondolnánk – legközelebb bátran tegyünk a kosarunkba kipróbálásra egy darabot!

Az egzotikus gyümölcs nevét a passióról kapta, amikor a Dél-Amerikába érkező spanyol misszionáriusok először látták meg a virágot, a keresztrefeszítés szimbólumait vélték megtalálni benne. Egészen elképesztő, de a szerzetesek állítólag a 3 bibeszálban a 3 szöget, a sugárkoszorúban a töviskoszorút, az 5 portokban az 5 sebhelyet, a 10 sziromban pedig a 10 bíborpalástos apostolt vélték felfedezni.

Amikor kiválasztjuk a megfelelő passiógyümölcsöt, fontos a súlya. Ha a gyümölcs nehéz, az azt jelenti, hogy sok folyadékot tartalmaz belül. A héj színében sokkal gyakoribb a lilásbarna változat, mint a sárga vagy a zöld, az viszont általános, hogy az érés során ráncosodik a héj, így a sima héjú gyümölcs még éretlen.

A maracuja felvágása nagyon egyszerű. Egyszerűen csak vágjuk félbe, hogy hozzáférjünk a húsos belsejéhez. A felvágást követen a zselés, kocsonyás gyümölcshúst és az ehető magokat ki tudjuk kanalazni. Így, frissen is fogyaszthatjuk őket, de felhasználhatjuk például juice-hoz, desszertekhez, salátákhoz. Különösen jól illik más egzotikus gyümölcsök, így például mango mellé. A passiógyümölcs savanykás, jellegzetes ízű.

Forrás: www.mnn.com