Ezernyi különös, kék tavacska tűnt fel az Antarktiszon

Döbbenetes folyamatok adnak okot az aggodalomra.

A tudósok megerősítették, hogy ezernyi kristálykék tó tűnt fel a Keleti Antarktisz jégtakaróján, és ez bizony aggodalomra ad okot. Miért? Mert ezt a jelenséget már korábbról ismeri a tudomány. Nemrég szembesültünk Grönland jégtakarójának rohamos gyorsaságú szétesésével, amikor is óriási tömegű jég tűnt el 2011 és 2014 között, hasonló okok miatt.

Brit tudósok csapata több száz, a Langhovde gleccserről, 2000 és 2013 között készített légi felvételt és meteorológiai adatot elemzett, ezeken jól látszott, ahogyan közel 8000 ilyen tavacska formálódott az évek alatt. Ezen képződmények némelyikén úgy tűnik, hogy az olvadékvíz beleszivárog az alatta lebegő jégbe, amely a jégtakaró stabilitását tekintve súlyos következményekkel járhat.

A jelenség különösen azért aggasztó, mert eddig a tudósok azt feltételezték, hogy a Keleti Antarktisz meglehetősen érzéketlen a felmelegedés és az óceánok hőmérsékletének növekedése iránt, ezért a vizsgálatokat főként az Antarktiszi-félszigetre irányították, azaz az északabbra fekvő területekre. Most úgy fest, hogy kiderült, a korábban nagyon stabilnak hitt részeket is eléri a változás.

A nyári hónapokban, amikor a hőmérséklet emelkedik, ilyen tavacskák formálódnak a jégtakaró alatt. Ezek a tavak nem maradnak fenn sokáig: vagy visszafagyás miatt tűnnek el (ez a legjobb lehetőség), vagy valamilyen módon a víz az alatta lévő jégtakaróba szivárog. Ez utóbbi eset mindenképpen veszélyezteti a jégréteg stabilitását.

Néhány esetben azt is dokumentálták, ahogy ilyenkor friss víz kerül az óceán vízébe ezekből a jégolvadásokból. A hideg, friss víz belefolyása a tenger sós vízébe tornádó-szerű víz alatti folyásokat eredményezhet, ami persze további jégfelület elvesztésével járhat.

Vajon miért alakultak ki ezek a tavacskák az elmúlt 3 évben? Sajnos a klímaváltozás miatt. 2012 és 2013 között például nagyon meleg nyár volt, 37 olyan nappal, amikor a hőmérséklet 0ᵒC felett volt, és az átlagos napi felszíni hőmérséklet 0.8 ᵒC volt januárban. Az összehasonlítás kedvéért lássunk egy példát: a 2007-2008-as nyarán mindössze 5 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet a plusz tartományba emelkedett, az átlagos napi felszíni levegőhőmérséklet -1,8 Celsius volt januárban.

2012-2013 nyarán 36%-kal több ilyen tavacska keletkezett, mint valaha korábban. Nem meglepő, hogy a hőmérséklet emelkedésével összefüggésben jelentek meg ezek a tavak. Amikor a hőmérséklet a legmelegebb volt, akkor érte el a tavak száma, kiterjedése és mélysége is a maximumát.

A tudósok ugyan kongatják a vészharangot, de azért még látnak reményt arra, hogy a folyamatoknak nem lesz végzetes a kimenetele. Persze nem sok jóra számíthatunk, hiszen hőmérséklet egyre nő: 2016 júliusában a valaha mért legmelegebb hónap köszöntött be. Vajon meddig lesz jeges Antarktiszunk?

Címfotó: digitalglobe.com

Vélemény, hozzászólás?