Kuriózum a templomaink között: novai “suttogó” templom

Európában csak 3 ilyen templom létezik.

Van egy hely, nem messze Lentitől, amit a „Göcsej fővárosa”-ként is szoktak emelgetni. A település neve Nova, és megkapó környezete mellett azért is érdemes felkeresünk, mert az 1782-ben épült római katolikus temploma hazánk egyetlen suttogó temploma, amelynek a nagyvilágban sem sok párja akad.

Fotó: www.novaiplebania.hu

Fotó: www.novaiplebania.hu

A bejáratnál lévő két szenteltvíztartó „viselkedik” furcsán, ugyanis, ha az egyikbe halkan belesuttogunk, akkor az a másik szenteltvíztartóban fülelve tisztán hallható. A hangot a bolthajtásban végighúzódó mélyedés vezeti át a túloldalra, és ilyen templomról Európában csak háromról tudunk.

Fotó: www.novaiplebania.hu

Akit egy kicsit jobban érdekel a jelenség mögött lévő fizikai magyarázta, annak fel kell eleveníteni a hanghullámok terjedésére is érvényes Fermat elvet, amely szerint a hullám két pont között mindig a legrövidebb ideig tartó úton halad. Ha a terjedési sebesség a téren belül nem változik, az előbbi feltétel egyúttal a legrövidebb geometriai távolságot, az egyenest jelenti. A hullámfelületre merőlegesen képzelt sugarak tehát egyenes mentén terjednek. Ha azonban a tér inhomogén, az egyenes vonalú terjedés helyett elhajló hangsugarakkal kell számolnunk.

A görbült felületek a hanghullámokra gyűjtő, illetve szóró hatást fejtenek ki. A domború felületek szétszórják a hanghullámokat, míg a homorúak  összegyűjtik azokat.

Számos érdekes példa található a görbült felületekről való visszaverődésekre. Ezek közül talán a legérdekesebbek a suttogó galériák. A suttogó galéria minden olyan geometriájú terem, vagy teremrész, amely lehetővé teszi, hogy halk hangokat nagy távolságban is meg lehessen hallani. Lehet, hogy a hallgató és a beszélő a közbeeső akadályok miatt nem is láthatja egymást, vagy hogy a hang nem a természetes irányból jön. A halk hang csak a térnek bizonyos helyén hallható, tehát úgy érezzük, mintha ott volna maga a hangforrás. Különösen áll ez a suttogó beszédre, mert nagy frekvenciájú összetevői miatt jól irányítható, másrészt elég halk ahhoz, hogy a meglepő hatást előidézze.

A suttogó galériákat azon elv szerint csoportosítjuk, hogy a hang első-, másod-, vagy magasabb rendű visszaverődések útján jut el a hallgatóhoz:

Elsőrendű suttogó galériák közé tartozik minden kúpszelet metszetű kupola, esetleg nagyobb bolthajtás. Ilyen elsőrendű suttogó galériának tekinthető a novai templom szenteltvíztartóit összekötő bolthajtás, melyben még egy végigfutó mélyedés is segíti a hang átvezetését egyik oldalról a másikra.

Másod-, vagy harmadrendű suttogó galériák például úgy készíthetők, hogy két parabola hangvetítőt állítunk fel egymással szemben, vagy egymáshoz képest ferdén úgy, hogy egy harmadik hangvisszaverő felület is részt vegyen a sugár irányításában.

Tipikusan n-edrendű suttogó galéria a londoni Szent Pál-katedrális kupolája, amelynek erkélyén, az oldalfal mellett állva az egymás mellet, illetve az egymástól 30 méterre állók egymás suttogását világosan értik, azonban a kupola átmérője irányában átkiabált szöveg érthetetlen.

A cikkhez a Novai Plébánia honlapjáról gyűjtöttünk anyagot, itt további érdekességeket is megtudhatunk a templomról.