Mesevilág a Bükkben: Lillafüred

A címben szereplő település(rész) az elmúlt hetekben azzal került a hírekbe, hogy az extrém hideg időjárás miatt befagyott egyik legismertebb látnivalója, a Szinva-vízesés. 

Véletlenül pont arra jártunk, beleszerettünk, és arra gondoltunk, bemutatjuk nektek is ezt a csodálatos vidéket!

A két patak (Garadna és Szinva) összefolyása melletti helyet a szóbeszéd szerint gróf Bethlen András fedezte fel magának vadászat közben valamikor az 1890-es évek elején, ő nevezte el Lillafürednek unokahúga (más források szerint vadásztársának lánytestvére) tiszteletére.

Bethlen elhatározta, hogy a közeli Hámori-tó mellé kormányüdülőt építtet, ahol a nemzetközi kapcsolatokat fogadásokkal egybekötve ápolhatják. A terv végül 1920-ban vált valósággá, amikor Bethlen István miniszterelnök regnálása alatt megépült a Palota-szálló. Így kezdődött Lillafüred üdülőteleppé fejlesztése: ma már szabályos falucskát találunk itt.

A szálloda önmagában megalapozza a hely hangulatát. A Lux Kálmán által tervezett, 1400-as évek stílusában épült, tudatosan vadászkastélyra hajazó épület úgy tud egyszerre patinás és tekintélyt parancsoló lenni, hogy közben nem giccses. Miskolc felől érkezve ezt láttuk meg elsőnek, konkrétan elakadt a lélegzetünk tőle.

A hotel építésekor keletkezett építési törmelékből kialakított függőkert szintén széles körben ismert és népszerű.

A vízeséssel szemben elhelyezett József Attila-szobor és verseit tartalmazó márványtáblák, valamint a tavasszal bizonyára gyönyörűen pompázó virágágyások megérnek egy alapos bejárást. József egyébként egy 1933-as írótalálkozón járt itt, a hely ihlette Óda című versét.

Azonban nem a mesebeli hangulatot árasztó hotel az egyetlen, amelyről érdemes szót ejteni. A szálloda közvetlen közeléből nyílik az Anna-barlang, kicsit feljebb az út mentén a Szent István barlang. Ezekbe sajnos nem tudtunk bejutni – télen ritkábban vannak nyitva -, de legközelebb biztosan megtesszük.

Esett már szó a közeli Hámori-tóról. Ottjártunkkor épp be volt fagyva, rengetegen korcsolyáztak (még Miskolcról is ide járnak fel az emberek), tavasszal pedig csónakázni lehet rajta.

A természetes eredetű tavacskát egyébként mesterségesen duzzasztották fel az 1810-es években, az újmassai őskohót építtető Fazola Frigyes használta víztározónak kohászati üzemeinek működtetéséhez.

A lillafüredi kisvasút ma már csak turisztikai célokat szolgál, amióta a teherszállítás főleg a közútra tevődött át. Sajnos ezt is kihagytuk – nem igazán volt kedvünk mínusz 17 fokban az üléshez fagyni – de láttunk néhány bevállalós figurát, akik lelkesen nézelődtek a nyitott kocsikból. Sebaj, tavasszal ezt is pótoljuk!

Ha pedig a fenti látnivalókat mind kipipáltuk, átautózhatunk az ország egyik legmagasabban fekvő településére, Bükkszentkeresztre. Maga az utazás is megéri, gyönyörű, helyenként akár 50 méter mély vízmosások felett kanyarog a keskeny út – tériszonyosoknak határozottan nem ajánlott! Akik még ennél is bátrabbak, a hegyeken keresztül átjuthatnak Egerbe, Magyarország egyik legszebb városába.

Összefoglalva: Lillafüred elképesztően gyönyörű, hangulatos hely számos látnivalóval és programlehetőséggel, mindenkinek jó szívvel ajánljuk. Tudjuk, Budapestről nincs közel, de akár egy korai keléssel egybekötött, egynapos családi kirándulás keretében is megismerhető. Higgyétek el, érdemes: minket örökre megfogott!