Mi így köszöntjük a Dunát: 10 érdekesség a folyóról

Vigyázzunk erre a gyönyörű folyóra, ne csak a Duna Nemzetközi Napján, hanem minden nap!

Átússzuk, belemerülünk, kenuval hasítjuk, kifogjuk halait, csodáljuk a part menti növényzetét, hidakat építünk rá, sétahajózunk rajta, vízét isszuk: ez mind a Duna.

10 további érdekesség, amiket talán te sem tudtál róla!

1. Németországban két hely is a Duna forrásaként „reklámozza” magát. Az egyik a közismert Donaueschingenben található, látványos forrás, ezen a helyen valójában két folyócska folyik össze, a Brigach és a Breg, innentől nevezik a folyót Dunának. Földrajzi és hidrológiai értelemben viszont az igazi forrás a hosszabb és nagyobb vízfolyamú Breg patak forrása, ez pedig a Fekete-erdőben, Furtwangen közelében ered.

Duna

2. Ada Kaleh törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, amelyet 1972-ben, a vaskapui vízerőmű gátjának megépítése után vízzel árasztottak el. A sziget Orsova alatt 3 kilométerre helyezkedett el (a mai Románia.  területén). A lakosok nagy része Törökországba vándorolt ki, mások Dobrudzsába települtek át. Ada-Kaleh pedig eltűnt a föld színéről.

3. Az Ínség-szikla egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a Dunában a Gellért-hegy lábánál. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható, ami csak aszályos időszakban („ínség idején”) fordulhat elő. Az utóbbi években 2003 szeptemberében, 2011 novemberében és 2015 szeptemberében lehetett megfigyelni.

4. A Duna a világ legnemzetközibb folyója: 10 országon halad át, és vízgyűjtő területe további 7 országot érint.

Duna

5. Elvileg akár aranyat is moshatnánk a folyóban: a Duna homokja 10–600 mg/m³ aranyat tartalmaz, ami a gazdaságosság határán termelhető ki.

6. Külön múzeuma is van a folyónak, mégpedig a Duna Múzeum, Esztergomban. A múzeumban a magyar vízüggyel, hazai vízgazdálkodással kapcsolatos tudnivalók megismerése mellett, játékos, interaktív formában bővíthetjük a Duna élővilágával, a víz erejével, az árvízi szabályozással kapcsolatos tudásunkat.

Duna

7. Magyarországon a Duna eddigi legnagyobb árvize 1838 márciusában volt.  A pest-budai jeges árvíz 153 halálos áldozatot szedett, tízezer ház dőlt romba a Duna mentén. A folyó medre akkoriban nem volt megfelelően szabályozva, így a jég megakadt a partokon, és felduzzasztotta maga mögött a folyót. A tetőzés március 15-én 929 centiméterrel következett be, az akkor még mélyebben fekvő, és épített gátakkal nem védett városban.

8. A Duna az egyetlen folyó a világon, amely 4 fővároson is áthalad (Bécs, Pozsony, Budapest, Belgrád).

9. A Duna-delta vidéke páratlan szépségű vidék, a Világörökség része. Érdekesség, hogy a lakosok egy része lipován, akik vallási okokból menekültek óhitű oroszok leszármazottai.

10. A Gemenc a Duna halbölcsője, mert a sekély, könnyen felmelegedő vize ideális ívóhelye az itt élő halfajoknak. Emellett a páratlan szépségű gemenci ártéri erdő a Duna legnagyobb kiterjedésű ártéri erdeje is.

Vélemény, hozzászólás?