Miként szabaduljunk meg a bosszantó márványospoloskáktól?

Így tessékeljük ki a hívatlan vendégeket a házból.

Mi ez a büdös? Mi ez a „vadállat”? Nálatok is gyakran hangzik el ez a mondat mostanában? Semmi kétség, a poloskák idén is képesek tönkretenni az esti vacsorát, halálra ijeszteni a családtagokat, riogatni a békésen tévéző embereket.

Az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) egyre nagyobb számmal jelenik meg a kertekben és a házakban. Bár összetéveszthető a hazánkban régóta ismert bencepoloskával, ez a faj csak 2013 őszén került be Magyarországra, legalábbis ekkor figyelték meg először Budapesten.

Fotó: Jay/flickr

Az ázsiai márványospoloska Ázsiából indult világhódító útjára, az utóbbi években Amerika számos területén és Európa több országában megjelent és megtelepedett. A kifejlett poloska 12–17 mm hosszú. A hátoldal alapszíne szürkésbarna, néhol vöröses árnyalatokkal, szabálytalan és helyenként összefolyó fekete pontozottsággal, amelynek következtében az imágó „márványos” hatást kelt, a nevét is ez alapján kapta.

A tojásokból kikelő egyedek augusztus második felére-szeptemberre fejlődnek ki, de ez a folyamat egészen novemberig elhúzódhat. Valószínűleg nálunk egy nemzedéke fejlődik, de nem kizárt, hogy Dél-Európában két nemzedéke is kifejlődhet. A faj magyarországi életmódjáról jelenleg még nem állnak rendelkezésre részletes információk, az azonban gyakorlatilag biztosra vehető, hogy imágóként, megfelelően védett helyen, nálunk is képes áttelelni.

Fotó: Claudio Divizia/Shutterstock

Amellett, hogy a lakásba berepülő bogarak a bűzmirigyeik büdös váladékával kellemetlenségeket okoznak, az ázsiai márványospoloska szélsőségesen polifág faj, azaz szinte mindent károsít, ami az útjába kerül. Eddig több, mint 100 különböző növényfajon figyelték meg táplálkozását, köztük több, gazdaságilag jelentős termesztett növényen, pl. alma, paradicsom, körte, őszibarack, borszőlő, ill. díszcserjén, díszfán, így pl. juharon, kőrisen, nyáriorgonán.

A poloskák kártétele elsősorban szívogatást jelent a növényi részeken, beleértve a termést is – így azok elszáradhatnak, kifakulhatnak, deformálódhatnak. A nem megfelelő kötődés miatt a termés is kevesebb lehet.

A lakásokba történő bejutás ellen mechanikai védelmet célszerű alkalmazni. Minden nyílászárót lássunk el hálóval, és a szellőztetésnél is ügyeljünk arra, hogy ne tudjanak a bogarak bejutni.

Érthető, hogy az emberek többsége idegenkedik a kemikáliák használatától és nem szívesen fújja le a poloskákat semmiféle szerrel. Azonban létezik olyan környezetbarát megoldás, amelynek során a magunk által gyártott keverékkel permetezzük le a hívatlan vendégeket. Ehhez kb. 1 liter forró vízhez keverjünk kb. 1,5 dl mosogatószert, majd permetező flakonba töltve fújjuk körbe a lakást, különösen az ajtók, ablakok, küszöbök környékét.

Mivel a rovar éjszaka is aktív, egyes szakemberek azt ajánlják, hogy éjjel gyűjtsük össze őket fénycsapdával. Csalétekként az USA-ban már bevált az ázsiai márványospoloska hím egyedei által termelt kétkomponensű aggregációs feromon és egy másik vegyület kombinációjának használata. Biztató kísérletek folynak a biológiai védekezés terén is: külföldön jelenleg is a Trissolcus tojásfürkészek bevetésének lehetőségét vizsgálják.

Forrás: www.mnn.com