Természetvédők aggódnak: a tervezett budapesti olimpia a kaszpi haragossiklókat és a közönséges ürgéket veszélyezteti

Jobban mutat a drónfelvételeken a helyszín, de veszélyezteti Jane és Tarzan élőhelyét.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület aggódva szólítja fel a szervezőket, hogy a természetvédelmi értékeket figyelembe véve, változtassák meg tervüket és keressenek kevésbé problémás helyszínt a sportesemény számára! A problémát az okozza, hogy a Budapestre tervezett 2024-es olimpia terepkerékpáros versenyének helyszín-kiválasztásával kapcsolatban komoly természetvédelmi aggályok merültek fel. Két fokozottan védett gerincesünk, a kaszpi haragossikló és a közönséges ürge még megmaradt állományait veszélyeztetik a december elején ismertetett tervek.

siklo-1

Vörös-kőváron talált haragossikló. Nyakán a sérülést feltehetően kerékpár okozta, mivel a leggyakrabban használt útvonalon található üreget használja.

Az eredeti helyszín a Testvérhegyen lett volna, most azonban a Hármashatárhegy lábánál elterülő vitorlázó repülőteret és Vörös-kővárt jelölték meg a tervezett olimpia hegyikerékpár (mountain bike) pályájaként. Az ok: a hármashatárhegyi helyszín jobban mutat a drónfelvételeken.

A vitorlázó repülőtér és környéke azonban Magyarország két még fennmaradt legerősebb haragossikló-populációja egyikének az otthona. Ezt a fokozottan védett, hazánkban rendkívül ritka és lenyűgöző hüllőt 2012-ben fedezte fel Ina Gross, német herpetológus. A Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya azóta folyamatosan monitorozza a siklókat, és 2016-ban egy teljes szezonon át követett 5, nyomkövetővel ellátott példányt. A Jane Goodall Intézet önkéntesei, akik a felmérésekben részt vettek, a projektre irányították Jane Goodall, a világhírű főemlőskutató és természetvédő figyelmét is, aki egyfajta szimbolikus hozzájárulásként saját kezűleg engedte szabadon az első nyomkövetővel felszerelt siklót a Vörös-kőváron. Attól a naptól fogva ez a sikló a Jane nevet viseli, és további négy társával (Vali, Tarzan, Pali és Lili) együtt fontos adatokat szolgáltatott az életmódjáról.

siklo-2Fotó: Kiril Kapustin/Wikimedia Commons

Így derült ki például, hogy a siklók hatalmas vadászterületet járnak be. Télen, illetve évente 2-3 alkalommal, amikor vedlenek, a domb sziklarepedéseiben, kőhalmaiban húzzák meg magukat. Vedlésük csak néhány napig tart, majd, miután kopott bőrüket hátrahagyták, újra több hetes vadásztúrára indulnak a környék gyepeire, ahol ürge- és pocokjáratokban töltik az éjszakákat. Zsákmányukat is valószínűleg elsősorban a lyukak lakói teszik ki, és nem a gyíkok, ahogyan azt korábban gondolták.

siklo-3

A most bemutatott pályanyomvonal azonban alaposan belevág a figyelemmel kísért siklók – elsősorban Jane és Lili – vadászterületébe. A felmérések alapján akár 30-nál is több felnőtt állat élhet csak a Vörös-kővár közvetlen környezetében, de további állatok is részét képezhetik az állománynak a messze nyúló gyepen és a környékbeli hegyoldalakon.

A tervezett pálya vélhetően ezen hüllők kipusztulásához fog vezetni. Valószínűsíthetően a pálya kialakítása hatalmas földmunkálatokkal együtt járó tereprendezést, műtárgyak beépítését, és murvás pálya kialakítását feltételezi. Esélyes az is, hogy az olimpia után sem bontják el ezt a pályát, megadva a kegyelemdöfést a siklóknak, ahogyan az itt élő, ugyancsak fokozottan védett ürgék is eltűnnének, más ritka növényekkel és állatokkal együtt.

Forrás: MME

Vélemény, hozzászólás?