Hamarosan elfogyhat a Földön a homok, és nagy bajba sodorhatja az építőipart

A különféle ömlesztett anyagok, így a homok és a sóder már évszázadok óta az építőipar mozgatórugói.

Bár a technológiák, a receptúrák és a megoldások sokat változtak, az alapanyagok tekintetében viszont még mindig ugyanazokat a természeti kincseket használjuk egy ház felépítéséhez, mint őseink. Mivel az emberiség száma napról-napra rohamosan növekszik, ezért elég logikus képlet, hogy a lakóhelyek száma is folyamatos emelkedést mutat, hiszen a születendő gyermekeknek, a bővülő családoknak újabb ingatlanok kellenek, de a már meglévők felújítása is óriási anyagfelhasználással jár.

Nem véletlen, hogy egyre több helyen kongatják a vészharangokat azzal kapcsolatban, hogy ha ez így folytatódik tovább, akkor lassan elfogy a Földön az építkezésre alkalmas homok. Hogy mi áll ennek a hátterében, milyen a magyarországi helyzet, és miért nem jó például a sivatagi homok az építőiparnak? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat az alábbiakban!

Itthon egyelőre nincs mitől tartanunk

Bár a hazai építőipar helyzete jelenleg kifejezetten pozitív, ezáltal folyamatosak a beruházások, és óriási a kereslet az ömlesztett anyagokra – emiatt a sóder ára például az egekbe emelkedett –, de Kiss Norbert, az ömlesztett termékekkel foglalkozó Békás Logistic tulajdonosa szerint egyelőre nincs mitől tartanunk. Ennek az oka egyrészt az, hogy főként hazánk medencejellegéből kifolyólag rengeteg üledékes kőzet található szerte az országban, így a homokbányák kifejezetten telítettek, ha tehát maradna is a jelenlegi helyzet, akkor sem lenne szükségünk külföldről behozott ömlesztett anyagokra.

Az építőanyag-kereskedelemben több évtizedes tapasztalattal rendelkező Norbert szerint azonban jelentős változások vannak kilátásban a magyar piacon, ezáltal úgy véli, hogy legfeljebb két éven belül normalizálódik a helyzet. Ennek az oka leginkább az, hogy eltörlik az 5 százalékos lakásáfát, mely korábban erőteljesen hozzájárult az itthoni építőipar fellendüléséhez, ezzel egyetemben pedig a sóder árát is fokozatosan az egekbe növelte. Amint tehát ez a lehetőség megszűnik, a helyzet lassan, de biztosan normalizálódik majd, addig pedig a magyar bányák bőven ki tudják elégíteni a magasabb keresletet. Sajnos azonban korántsem ilyen szerencsés a legtöbb külföldi ország!

A homok lesz a második kőolaj

Mint már a fentiekben is említettük, a homok a modern építkezések egyik legfontosabb alapanyaga, azonban a fosszilis tüzelőanyagokhoz hasonlóan a Földön véges készletek állnak az emberiség rendelkezésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sokkal többet használunk a kérdéses ömlesztett anyagból, mint amennyit a bolygó újra elő tudna állítani, és mivel esetünkben az anyag nem vész el, csak átalakul, eljön az idő, amikor már nem is lesz miből előállítania a planétának a homokot.

Emiatt ezt az anyagot ma már egyre többen úgy emlegetik, mint a második kőolaj, melyre szükséges lenne mielőbb alternatívákat találnunk, hiszen mesterséges előállításra egyelőre nincsenek alternatívák, a betonba keverést követően pedig még nem tudjuk megfelelően újrahasznosítani – bár vannak próbálkozások –, tehát a jelenlegi felhasználása egy igazi zsákutca. Arról nem is beszélve, hogy a homokot nemcsak az építőipar használja nagy mennyiségben, hanem az üveggyártás, sőt az informatika területén – például a mikrocsipekhez – szintén sok ömlesztett anyag fogy. Természetesen a világszerte kitermelt homokmennyiség 70 százaléka betonban, építkezéseken köt ki, így nem szabad kicsinyíteni ilyen tekintetben az iparág hatását.

Miért aggódunk, ha ott a sok sivatag?

A fenti sorok olvasatán sokaknak talán eszébe jutott, hogy miért is aggódunk, ha a sivatagok homokmennyisége évezredekig kielégítené az emberiség minden szükségletét ebből a szempontból? A válasz rendkívül egyszerű, dacára a Szahara kontinensnyi méretének és a Föld sivatagosodásának, a sivatagi homok teljesen alkalmatlan arra, hogy megfelelő minőségű betont keverhessünk belőle. A sok szél és súrlódás hatására ugyanis a sivatagi homok felülete rendkívül sima, a szél által erősen koptatott, gyakorlatilag nincs tapadó felülete, ellentétben a kőzettörmelékből származó, üledékes ásványi anyagban gazdag homokkal, melynek sokkal nagyobb a szemcsemérete is.

A megfelelő minőségű betonhoz ugyanis legalább 0-16 mm-es szemcsenagyság szükséges, azonban a sivatagban található ömlesztett anyag ennél lényegesen apróbb, porosabb. A hazánkban nagy mennyiségben található bányahomok felülete érdes, tehát ideális arra, hogy kötőanyag váljon belőle, de nagy pozitívum még a különféle szennyezőanyagoktól, így a fémektől való mentesség is. Ezt a sivatagi homoknál szintén ritkán lehet biztosítani, rengetegszer vas-oxiddal és más, tapadásra alkalmatlan ásványi anyagokkal szennyezettek, tehát betonozásra alkalmatlanok.

Természetesen a felénk ismert és használt homokot is minden esetben sok ellenőrzés és osztályozás előzi meg közvetlenül a felhasználás előtt. Azon túl ugyanis, hogy a homok minősége alapjaiban meghatározza a beton és az épület szilárdságát, lényeges például az összetétele. A legjobb minőségű homok ugyanis általában kvarcból, főként szilícium-dioxidból áll, amihez különféle kísérőásványok tartozhatnak. Ezek mértékére kell odafigyelni az ellenőrzés során, hiszen nagy mennyiségben bizonyos elemek rontják a tapadási tulajdonságokat, sőt mi több, akár mérgező anyagokat is tartalmazhatnak, aminek kiszűrésére új bányák nyitásakor vagy különös elváltozások észlelésekor kémiai vizsgálatokra van szükség.

(x)