Hihetetlen, de volt idő, amikor az emberek nukleáris sugárzással akartak nagyobb növényeket előállítani

Egy séta az atomkertben?

A „nukleáris” szóról valószínűleg semmi jó és örömteli nem jut eszünkbe, nem véletlenül. Fegyverkezés, bombák, háborúk.

A II. világháború után az USA kormánya úgy vélte, hogy javít a „nukleáris” szó megítélésén, és az 50-60-as években elindított egy programot, ami a hangzatos Atom a Békéért elnevezést viselte. Ennek egyik eleme volt a közönséget ámulatba ejtő gamma kertek létrehozása, amit más néven atomkerteknek is neveztek. A cél nem más volt, mint hogy mutáns, hatalmas zöldségeket, növényeket termesszenek.

Fotó:  National Archives Catalog

Abban reménykedtek, hogy sugárzás hatására létrejövő mutáció előnyös lesz – a növény gyorsabban nő, ellenállóbb lesz, nagyobb gyümölcsöket terem, vagy egyszerűen csak színesebb, szebb lesz – azaz vonzóbb a farmerek és kertészek számára.

Fotó: Frank Scherschel/The LIFE Picture Collection/Getty Images

A gamma kertek működés nem volt túl bonyolult: a sugárzás egy radioaktív izotóppal teli fémrúdból származott, amely a kert közepére állítva látta el sugarakkal a növényeket. A folyamatos kitettség hatására a növények DNS-ében várhatóan mutáció következett be.  Néhány kertész akár 20 órán keresztül is működtette a fémrudat, egyesek akár 2 hektáros területen.

1959-ben az Egyesült Királyságban Muriel Howorth megalapította az Atomkert Társaságot, és egy évvel később könyvet írt arról, hogy miként tud bárki atomkertet létrehozni a saját birtokán. Muriel besugárzott magot küldött a tagoknak, és megkérte őket, hogy írjanak majd, mi lett belőle, jegyezzék fel a növény adatait. Magazin és gyűlések is szerveződtek a mozgalom köré, sőt 1950-ben még egy előadás is született, ahol színészek „játszották el” az atom felépítését. El lehet képzelni, hogy milyen izgalmas színdarab lehetett….

Néhány embernek az egész atomkertészkedés nem szólt másról, mint élelmiszernövények termesztéséről, amire nagy szükség volt a világháború után. De Muriel számára például izgalmas kihívást jelentett, hogy valami újat hozhasson létre. Ő maga keményen lobbizott az ügyért, még Einsteint is megnyerte patrónusnak.

Fotó: Jacobo37/Wikimedia Commons

Ezen a képen Muriel Howorth mutat egy 60 cm-es, besugárzott mogyoróból kikelt növényt a kertészeti író John Beverley Nichols-nak.

Az erőfeszítések ellenére a gamma kertek iránti lelkesedés nem volt túl nagy, mivel kedvező mutációk csak ritkán fordultak elő, a hobbikertészek nehéznek találták a felismerésüket. A genetikailag módosított növények létrehozására már korábban megfogalmazódott az igény, és napjainkban is zajlik a kísérletezés. A gammakertek hozzájárultak néhány fajta létrejöttéhez, így például a fekete bab és begóniafajták némelyikéhez.

Forrás: www.mnn.com