Öko-szemlélet, környezetvédelem: kapcsolatba hozhatóak-e ezek a fogalmak az elmúlással?

Lebomló koporsó, örök korall.

Az elmúlásról úgy általában sem szeretünk beszélni, de azt végképp kerüljük, hogy bármiféle tudatos készülésen, tervezésen kapjanak. Az pedig egyenesen elképzelhetetlennek tűnik, hogy megvitassuk, lehet-e a hagyományokat környezetvédelmi szempontból egy kicsit megreformálni.

Bizonyára nem szívesen hallunk arról, hogy mennyit ártunk a környezetnek a balzsamozó folyadékokkal, vagy hogy a koporsók, urnák milyen gyakran készülnek toxikus műanyagból, veszélyeztetett fákból, és azt se szívesen olvassuk, hogy a lassan rothadó, lebomló koporsókra gyűlő kénkedvelő baktériumok akár a környező vízforrásokat is károsíthatják.

Pedig ideje lenne beszélni a „zöld temetésről”, ideje lenne becsempészni a környezetvédelmi szemléletet az elmúlás témakörébe.

Természetes temetkezés

Egyre népszerűbbek az ún. zöld temetések, amelyek során olyan módon jut a test a földbe, hogy természetes úton le tud bomlani. Míg 2008-ban csak egy tucatnyi szolgáltató működött az USA-ban, most, 10 évvel később már kb. 300 helyen lehet zöld temetést kérni. A zöld temetést választók nem kapnak hagyományos koporsót, urnát és esetükben nem használnak toxikus anyagokat sem. Ehelyett biológiai lebomló anyagba takarják a testüket, vagy fenyőkoporsóba kerülnek, ami természetes úton le tud bomlani. A lebomlás segítése érdekében csak kb. 1- mélyre kerül a test.

A zöld temetésre vágyók azt is hangsúlyozzák, hogy nem szeretnének forgalmas utak mellett, zsúfolt temetőkben pihenni. Sokkal inkább arra vágynak, hogy intim környezetben legyenek, sírjukon vadvirág nőjön és lepkék repkedjenek a hant felett.

Öko-koporsók

A biológiailag lebomló koporsók használata kb. 50%-kal csökkentheti a káros CO2 kibocsájtást is.

Már kiválaszthatjuk, hogy papír, formaldehid-mentes rétegelt lemez, bambusz vagy fűzvesszőből font koporsóban szeretnénk-e örök álmot aludni. Bizarrnak tűnhet, de olyan koporsó is létezik, amelyikben például könyvespolcként funkcionálhat  addig, amíg el nem halálozunk.

Fotó: Natural Burial Company/Facebook

Zöld hamvasztás

De hogy ne csak koporsókban gondolkodjunk, természetesen a hamvasztás is zöldebbé tehető. Az egyik lehetőség egy olyan eljárás, amely a természetes bomlási folyamatot utánozza – csak jóval gyorsabban. Lúgos hidrolízis során, mindössze 4 óra alatt nem marad más az emberből, mint csontok és folyadék. A folyamat nem bocsájt ki káros anyagokat a légkörbe, és 80%-kal kevesebb energia felhasználásával jár.

A maradványokat biológiailag lebomló urnába, fából vagy kókuszhéjból készült urnába is tehetjük. Még olyan megoldás is létezik, amelyikből egy mag csírázik ki, miután a földbe kerül, és emlékül egy fa nő elhunyt szerettünk helyett.

Fotó: Courtesy of Bios Urn

Egyedi ötletek

Egy svéd cég egészen egyedi eljárást dolgozott ki, amelynek során szinte komposztálják az emberi testet. 6-12 hónapig tartó eljárás során lefagyasztják, majd folyékony nitrogénbe merítik a testet, ezt követően pedig hanghullámokkal bombázzák. Az így kapott porszerű anyagot aztán fák, cserjék nevelésével köthetjük ismét össze.

Világszerte fogyatkoznak, pusztulnak a korallzátonyok, köszönhetően a kílmaváltozásnak és az óceánok melegedésének. Így született meg az örök korall ötlete. Az örök korall készítéséhez a földi maradványokat egy környezetbarát cement keverékkel elegyítik, így egy mesterséges korallt hoznak létre, amit aztán az óceánba helyeznek. Az apró személyes emlékeket is tartalmazó alkotás – remélhetőleg – örökké fennmarad.

Fotó: Toby Hudson/Wikipedia

A kiegészítők terén is teret nyerhet a környezetvédő szemléket, így például műanyag virágkötözők, koszorúalapok helyett raffiát, természetes, lebomló anyagokat használhatunk. A szállítás, halottkísérés terén is változást hozhat, ha teljesen kiszorulnak a gázüzemű autók. A hatalmas halottaskocsik helyett meglepő, de már van, ahol bicikli is választható.

Fotó: Sunset Hills

Forrás: www.mnn.com