Természeti csoda Erdélyben: a világ legnagyobb heliotermikus tava, a Medve-tó

Szinte lebeghetünk a sós víz felszínén.

Bizonyára sokan tudják, hogy Erdélyben, egészen pontosan Szovátán páratlan szépségű, különleges tóban lehet fürdeni, a Medve-tóban. Minden évben nagy várakozás előzi meg a tó megnyitását, rengetegen keresik fel a világ legnagyobb heliotermikus tavát.

A tó keletkezésének pontos dátuma is ismert: 1875-ben jött létre, a leírások szerint egy nyári vihar után, heves földmozgások közepette, két sós vizű patak felduzzadásával.

A tóban rejlő lehetőségekre először Sófalvi Illyés Lajos földbirtokos figyelt fel, aki 1900-ban hivatalosan megalapította Felső-Szovátát. Ennek okán a Medve-tavat először Illyés-tónak nevezték. 1910 után kezdték Medve-tónak nevezni, egy kiterített medvebőrre hasonlító alakja miatt.

Fotó: szekelyszallasok.ro

A tó festői környezetben, erdőkkel övezett dolinában fekszik, ötszáz méterrel a tengerszint felett, legnagyobb mélysége 18 méter. Vize a helioterm jelenség következtében 35°C-ra is felmelegszik 2 méter mélységig; de a tó kialakulásakor legmelegebb rétegében 80°C-ot is mértek. A tó sótartalma a mélységgel fokozatosan emelkedik, míg el nem éri a 220-300 g/l koncentrációt. (Összehasonlításként: a tengervizek sókoncentrációja 34 g/l körül mozog.)

Fotó: Kántor Lajos/Wikimedia Commons

Hőmérséklete a beömlő édesvíz és a fürdőzők miatt mára csökkent. A heliotermikus jelenség azt jelenti, hogy a tó vizének felmelegedését egyszerűen a nap melege okozza. A jelenség annak köszönhető, hogy a folyamatosan a tóba ömlő patakok és az éves csapadék néhány centiméteres édesvízréteget képeznek a sós víz felületén. Ez a felszíni vízréteg pedig megakadályozza az alatta lévő sós víz kihűlését, amely állandó jelleggel gyűjti a meleget.

A tó vizére ma már gyógyturizmus épül: a múlt század óta használják a meddőség gyógyítására, de ajánlják különböző reumatikus és gyulladásos, idegrendszeri és bőrbetegségek kezelésére is. A tóparton messze földről érkező betegek kenegetik magukat a gyógyítónak tartott vöröses-fekete iszappal.

Fotó: Wikipédia

A hajdani villaépületek közül ma több felújítva várja a látogatókat, akik jönnek is a világ minden tájáról Erdély egyedülálló természeti kincséhez.